„Ismerem az ügyet, olvastam a cikket” – mondta a Szegedernek csütörtök este Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a gyomai vasúti baleset helyszínéről telefonálva.
A minisztert a Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő, lebontásra ítélt közel 150 éves Tisza-parti ún. közraktárak ügyében kerestük. Az 1880-as években Magyarországon másodikként felépült közraktár körül néhány hete munkagépek jelentek meg, az épületeket örökségvédelmi felülvizsgálat nélkül tervezi lebontani az Egyetem, erről írtunk a Vitézy által hivatkozott cikkben.
„Tájékozódni fogok az illetékes szerveknél. Itt ugye örökségvédelemben Tarr Zoltán az illetékes a tegnap esti statútumrendelet alapján, nekünk az építési része miatt lehet érintettségünk. Épp csak ma vettük át a tárcát Lázár Jánostól, de utána fogok nézni” – válaszolta érdeklődésünkre a miniszter.
A Szegedi Tudományegyetem 2024 októberében kapta meg az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a volt Tisza teherpályaudvar területét, ahol az 1880-as években épültek a szóban forgó közraktárak.
Az Egyetem a Szegedernek a héten azt válaszolta, hogy a bontási kiviteli tervben a tervező nyilatkozott róla, hogy az épületek egyike sem áll műemléki vagy építészeti örökségvédelem alatt – ezen túl külön értékvédelmi vizsgálatot nem rendeltek el. Tehát azon túl, hogy elfogadták, hogy jogilag nincs védettség alatt, az már nem merült fel az Egyetemben, hogy ezt a kérdést megvizsgálják. Hiszen egy műemlék sem műemléknek épül, sokat épp hasonló projektek kapcsán vizsgálnak felül.
Az egy 120 és egy 180 méter hosszú, a kori ipari épületeire jellemző fafödémmel felhúzott közraktári épületeket eredeti funkciójuk miatt nem tartják hasznosíthatónak, a bontási tervek értelmében semmit nem hagynak meg a területen. Fontos részlet, hogy egyelőre a funkción túl azt az Egyetem sem tudja, hogy milyen jellegű épületeket képzelnek el ide, tehát elvileg azt nehéz lenne tudni, hogy azokhoz illeszkedne-e.
A volt teherpályaudvar Szeged egyik legértékesebb barnamezős zónája, közvetlenül a tervezett harmadik Tisza-híd, a Nagyállomás és a tervezett intermodális csomópont mellett. A 145 éves közraktárak Budapest után az ország első vidéki ilyen létesítményei voltak, és a város egyik legrégebbi megmaradt vasúti-ipari épületegyütteséhez tartoznak.
Néhány száz méterre tőlük áll a szintén bontásra ítélt, közel 100 éves Máglya sori vasúti víztorony, amelynek azonos tervek alapján épült zágrábi párja Horvátországban műemléki védelem alatt áll.
Egyik épület örökségvédelmi értékét sem mérlegelte nyilvánosan átfogó vizsgálat a bontási folyamat előtt.
