„Szeged önkormányzata sürgősen követeli, hogy az ügyvezető kormány avatkozzon be, és biztosítsa az NTA folyamatos finanszírozását, hogy a diákok tanulmányi és kutató pályája ne szenvedjen törést!” – írja Facebook-oldalán Botka László.
A szegedi polgármester arra reagált így, hogy a Telex nyomán a Szegederen is megírtuk, a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozásából 2026 márciusának végén, a „belpolitikai helyzetre való tekintettel” visszalépett a Krausz Ferenc vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, noha ehhez a szükséges forrásokat korábban megkapta.
A szegedi polgármester azt is megemlítette posztjában, hogy „az ország legsikeresebb tehetséggondozó programja” Szegedről indult, és mai napig a városunk a Nemzeti Tudósképző Akadémia legfontosabb bázisa. Az évente kétszer megrendezett Nobel-díjas találkozók sok ezer fiatal diákot indítottak el természettudományos pályán, és mára a program országos jelentőségű tehetséggondozó intézményrendszerré vált.
Hasonlóan reagált Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere is, aki maga is felszólalt a pár hete lezajlott országos Nobel-díjas találkozón, ahol egyébként Krausz Ferenc is nagyelőadást tartott kutatásairól. Nagy szerint „sürgős intézkedés kell”, hogy a program tovább folytatódjon.
„Megtiszteltetés volt néhány hete a diákokat köszönteni a Pick Arénában. A Nemzeti Tudósképző Akadémia programjai sok ezer diákot indítottak el a természettudományos pályán, hiszen a Nobel-díjas tudósokkal való találkozás kivételesen erős motivációt jelentett, miközben a program mögött mára középiskolák és egyetemek hálózata áll” – tette hozzá bejegyzésében az alpolgármester.
Az NTA 2012-ben indult Szegeden, amikor kilenc Nobel-díjas kutatót hívtak meg egy eseményre. „Abszolút alulról szerveződött a projekt, minden percét élveztem a rendezvénynek. Ekkor még semmi pénzünk nem volt” – mondta Hegyi Péter a Telexnek, majd így folytatta: „2013-ban hoztuk létre az alapítványt, három támogatóval: Botka László szegedi polgármester a város költségvetéséből egy komoly összeggel szállt bele a programba, és ott volt még a Szegedi Tudományegyetem európai uniós forrással, és a Richter Gedeon. 2015-ben elértük azt, hogy Magyarország kormánya is felfigyelt a programra, és megszavazott nekünk évi 250 millió forintos rendszeres támogatást, amit azóta is folyamatosan fenntartott.”
Az akadémia mára több mint 400 fős szervezetté nőtt, 5500 gimnazistát ér el 375 középiskolából, és több mint 400 tanár dolgozik vele. Az egyetemi programban nyolc kutatóintézet, öt felsőoktatási intézmény és 210 mentor vesz részt, akik 180 hallgatót támogatnak heti 10 órás munkával és ösztöndíjjal.
A minisztérium döntése nyomán a program finanszírozását az Élvonal Alapítványon keresztül kívánták hosszabb távon biztosítani. 2025 végén három évre, inflációkövetéssel hárommilliárd forintos támogatásról állapodtak meg, ám a szerződést nem írták alá. A későbbi egyeztetéseken az ajánlat jelentősen csökkent, előbb 500 millió forintra hat hónapra, majd 8 hónapra 666 millió forintra módosult.
A fordulat március végén következett be, amikor Krausz Ferenc levélben jelezte, hogy „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” nem vállalnak új kötelezettségeket. A levél szerint az alapítvány a rendelkezésére álló forrásokat egy nagyberuházásra fordítja, és további kifizetések az új kormány hatáskörébe esnek. Hegyi Péter szerint ez veszélyeztette működésüket.
A tárgyalások végül április 13-án zárultak le, amikor Krausz Ferenc kijelentette, hogy az alapítvány nem kívánja finanszírozni az NTA egyetemi programját, és inkább a külföldi egyetemi tanulmányokat támogatná. Az NTA kuratóriuma ezek után egyhangú döntéssel elutasította az együttműködést. A működést végül ismét a minisztérium biztosította, amely április 8-án 100 millió forinttal segítette az alapítványt, így elkerülhetővé vált a működés leállása.
