Krausz Ferenc alapítványa kihátrált a Szegedről indult tehetséggondozó program mögül

A Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásából 2026 márciusának végén, a „belpolitikai helyzetre való tekintettel” visszalépett a Krausz Ferenc vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, noha ehhez a szükséges forrásokat korábban megkapta – írja a Telex. A program állami támogatása 2025. december 31-én lejárt, a folytatást az új konstrukció biztosította volna.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium már a lejárat előtt új, hosszú távú finanszírozási modellt keresett az NTA számára, amelyben az Élvonal Alapítvány kulcsszerepet kapott volna. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az egyeztetéseket Hegyi Péter programigazgató kezdte meg, ám közel egy év után a megállapodás végül meghiúsult.

Az NTA 2012-ben indult Szegeden, amikor kilenc Nobel-díjas kutatót hívtak meg egy eseményre. „Abszolút alulról szerveződött a projekt, minden percét élveztem a rendezvénynek. Ekkor még semmi pénzünk nem volt” – mondta Hegyi Péter a lapnak, majd így folytatta: „2013-ban hoztuk létre az alapítványt, három támogatóval: Botka László szegedi polgármester a város költségvetéséből egy komoly összeggel szállt bele a programba, és ott volt még a Szegedi Tudományegyetem európai uniós forrással, és a Richter Gedeon. 2015-ben elértük azt, hogy Magyarország kormánya is felfigyelt a programra, és megszavazott nekünk évi 250 millió forintos rendszeres támogatást, amit azóta is folyamatosan fenntartott.”

Az akadémia mára több mint 400 fős szervezetté nőtt, 5500 gimnazistát ér el 375 középiskolából, és több mint 400 tanár dolgozik vele. Az egyetemi programban nyolc kutatóintézet, öt felsőoktatási intézmény és 210 mentor vesz részt, akik 180 hallgatót támogatnak heti 10 órás munkával és ösztöndíjjal.

„Nagyon jó kapcsolatrendszerünk volt a minisztériummal, komolyan vették a programot, értékelték, kiemelték. Ez nagyon pozitív érzés, amellett persze, hogy az elmúlt tíz évben közel 6 milliárd forintot kapott a program. Ezen kívül 17 megyei jogú város önkormányzata is támogatott minket, minden politikai oldalról” – magyarázta Hegyi Péter. „Cserébe mi elvittük a Nobel-díjasokat Gyulára, Kaposvárra, Veszprémbe. Felszántottuk a fél országot. Nagyon fontosnak gondoltuk, hogy a gimnazisták a saját lakhelyükön találkozzanak ezekkel az emberekkel. Ott nőtt nagyot a program, amikor meghoztuk a döntést: vidéken helyben telepítünk laborokat, hogy egy-egy diáknak ne kelljen 30-40 kilométernél többet utaznia” – tette hozzá a kutató.

A minisztérium döntése nyomán a program finanszírozását az Élvonal Alapítványon keresztül kívánták hosszabb távon biztosítani. Ez 2025 novemberében jött létre közérdekű vagyonkezelő alapítványként, és céljai között szerepel a kutatás és a tehetséggondozás támogatása. „Bódis László helyettes államtitkár azt mondta, hogy sokat gondolkoztak a minisztériumban, hogyan lehetne a programunkat úgy támogatni, hogy minél hosszabb távú legyen, gyorsabb, kevésbé komplikált adminisztrációja legyen, és ezért megfordult a fejükben, hogy valamilyen kekva típusú alapítványba tereljenek. Mi azt mondtuk, hogy ez politikai döntés, én meg szakember vagyok, ahonnan kapjuk a forrást, abba az irányba megyünk” – mondta erről Hegyi Péter.

2025 végén három évre, inflációkövetéssel hárommilliárd forintos támogatásról állapodtak meg, ám a szerződést nem írták alá. A későbbi egyeztetéseken az ajánlat jelentősen csökkent, előbb 500 millió forintra hat hónapra, majd 8 hónapra 666 millió forintra módosult. A fordulat március végén következett be, amikor Krausz Ferenc levélben jelezte, hogy „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” nem vállalnak új kötelezettségeket. A levél szerint az alapítvány a rendelkezésére álló forrásokat egy nagyberuházásra fordítja, és további kifizetések az új kormány hatáskörébe esnek.

Hegyi Péter szerint ez veszélyeztette működésüket: „Mi azonnal jeleztük: ez azt jelenti számunkra, hogy az április elejére tervezett kifizetéseket a diákok, középiskolai tanárok, mentorok, főállású alkalmazottak nem tudják megkapni. El kell kezdenünk a felmondólevelek előkészítését, kiküldését. Jeleztem ezt Bódis László helyettes államtitkárnak, aki azonnal felhívott, azt mondta, ő ezt nem érti, beszél Krausz Ferenccel.”

A tárgyalások végül április 13-án zárultak le, amikor Krausz Ferenc kijelentette, hogy az alapítvány nem kívánja finanszírozni az NTA egyetemi programját, és inkább a külföldi egyetemi tanulmányokat támogatná. A felek közötti koncepcionális különbségek ekkor váltak egyértelművé. „Ez volt az első alkalom, hogy Krausz Ferenc kijelentette: nem kívánja az egyetemi programunkat finanszírozni, és nem célja, hogy ebben a programban magyar egyetemekre vagy a HUN-REN-be menjenek a diákok” – magyarázta a döntést Hegyi. „Pedig márciusban még szuperlatívuszokban beszélt a miniszterelnöknek a magyar egyetemekről és a HUN-REN-ről, és azt mondta, ezeket fel kell tölteni kutatókkal. Kifelé, a média felé ezt mondja, belül pedig azt, hogy külföldre menjenek a diákok.”

Az NTA kuratóriuma ezek után egyhangú döntéssel elutasította az együttműködést. A működést végül ismét a minisztérium biztosította, amely április 8-án 100 millió forinttal segítette az alapítványt, így elkerülhetővé vált a működés leállása. Az Élvonal Alapítvány közlése szerint az együttműködés előkészítése során az NTA egyoldalúan megszakította az egyeztetéseket, ezért nem jött létre finanszírozási jogviszony. A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Telex megkeresésére nem reagált.