100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Komplex felújításon esett át a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Petőfi sugárúti épülete, melynek csütörtökön volt a sajtónyilvános átadása. A projektre 5,5 milliárd forint uniós pénzt nyertek el, de egyetemi saját forrást is felhasználtak.
A bejárat előtt nemzeti színű szalagot vágott Rovó László rektor mellett Fendler Judit kancellár, valamint Racsmány Mihály jelenlegi és Gyenge Zoltán korábbi dékán. A hetvenes években az eredetileg a DÉLÉP építőipari vállalat tervezőirodájának felhúzott épületbe érve kicsit olyan érzésem volt, mintha órára mennék, mivel a hallgatók már birtokba is vették azt.


A sajtó képviselőit először egy kis, podcast-stúdióként is funkcionáló terembe invitálták, ahol az épület régi állapotáról mutattak képeket. Ennek kapcsán Rovó László, az intézmény rektora beszédében elmesélte, nyolc évvel ezelőtt, amikor körbejárta az egyetemi épületeket, kettőnél „megremegett a lába”: az egyik az azóta teljesen felújított Bartók Béla Művészeti Kar volt, a másik pedig a bölcsészkar szóban forgó Petőfi-épülete – utalva annak nagyon rossz állapotára.
Fendler Judit szerint a Petőfi-épület mostanra méltó helye a szegedi bölcsészképzésnek, amely az ország egyik legjobbja. „Mind külső-belső megújulásban, mind gépészetileg, szigetelésben is sikerült nagy előrelépést elérni, illetve az épület informatikai hátterét is modernizáltuk” – mondta a kancellár a nyitóbeszédében.


Gyenge Zoltán felidézte, ő az 1980-as években járt itt hallgatóként. „Már dékánhelyettesként találkoztam azzal az ötlettel, hogy mennyire jó lenne ezt az épületet felújítani. Voltak is 2014–2015 körül engedélyes tervek az átalakításra, de sajnos abból nem lett semmi. Számtalan dolog megújult, olyan modern technikák is kiépültek, amelyek még talán kevés helyen állnak rendelkezésre. Jó ide bejönni, a kollégák is nagyon örülnek az átalakulásnak” – zárta szavait a korábbi dékán.
A Petőfi-épület a felújítással olyan új funkciókat is kapott, amelyek korábban nem voltak jelen. Például a felső szinten nyitottak egy baba-mama szobát azoknak a hallgatóknak, akik kisgyermekkel érkeznek. Ezt szintén megmutatták a sajtónak a beszédeket követő épületbejáráson. Az alagsorban emellett művészeti központot hoztak létre stúdiószínházzal, a design és művészetmenedzsment képzés hallgatói számára galériával. A sajtó fogadására is használt digitális tér pedig podcast-stúdióval és különféle modern technológiai megoldásokkal épült ki.


A beruházás több ütemben zajlott. Az energetikai és műszaki megújuláshoz 788 millió forint európai uniós támogatást használtak fel. Ebből többek között utólagos hőszigetelést kapott az épület homlokzata, ami jócskán megszépítette azt a korábbi állapotokhoz képest. Emellett a korábbi, elavult nyílászárók helyére modern, háromrétegű szerkezetek kerültek. Továbbá új a lapostető hő- és vízszigetelése is.
Épületgépészeti korszerűsítés is történt: a fűtési és használati melegvíz-ellátó rendszer teljesen megújult az épület villamosenergia-ellátása mellett. Új transzformátor, főelosztó is létesült, miközben az épület teljes világítási rendszerét korszerű, energiatakarékos LED-es lámpatestekre cserélték. Bővült a napelemes rendszer, melyet szintén láttunk az épületgépészeti szobából. Mindezektől jelentős energiamegtakarítást, valamint az üzemeltetési költségek és a szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkenését várják.


Az egyetem mintegy 400 millió forint saját forrásból elsősorban az épület belső funkcionális megújítására és a felhasználói komfort növelésére koncentrált. Ennek keretében teljes körűen megújultak a vizesblokkok, új, kerekesszékkel is használható liftet építettek be.
Átépültek a tantermek, irodák és közösségi terek burkolatai és felületei, valamint kialakították a digitális oktatást támogató egységes oktatási tereket. A teljes erősáramú és informatikai hálózat is kicserélődött, új szerverszoba is létesült. A főbejárat előtti lépcsőt is megújult, az udvari burkolatok és csatornarendszer mellett.














