100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, június 13-án megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Túl vagyunk az idei év harmadik hosszúhétvégéjén, sikeresen átvészeltük, hogy két napig nem voltak nyitva a bevásárlóközpontok, és végre élvezhettük a nagy júniusi kánikulát is. A Szegedernél azonban ezen a héten sem voltunk restek utánajárni a helyi fontos történéseknek és eseményeknek. Írtunk a francia ízeket megelevenítő kiskörúti desszertezőről, de a kellemes témák mellett kellemetlen kártevőkről is beszámoltunk.
Nézzük is meg alaposabban, mi történt Szegeden és környékén június 6. és 13. között!
1. Francia desszertek és fenntartható értékek a Kiskörúton
Kormos Gergő, a Sunseaty gasztroblog szerzője egy személyes emlék kapcsán tért vissza a nemrég újranyitott Süti nem sütibe, és örömmel tapasztalta, hogy a hely nemcsak bájából, de értékrendjéből sem veszített. A Szegederen megjelent írásából kiderül: a desszertezőben most már specialty kávét is kapni, a sütemények mögött pedig egy igen tudatos, fenntartható szemlélet húzódik.
A tulajdonos testvérpár célja, hogy olyan összetevőkkel dolgozzanak, amelyek helyi, megbízható termelőktől származnak: jelenleg az alapanyagok több mint 80%-a kis gazdaságoktól és családi termelőktől érkezik. A sütemények francia ihletésűek, a kávét budapesti mikropörkölő biztosítja, ami már könnyen emészthető termelői A2-es tejjel vagy házi készítésű növényi itallal is kérhető. A Süti nem süti nemcsak egy cukrászda, hanem egy közösségi gondolkodásra ösztönző tér is, ahol a Szövő Műhely révén az ételek mögötti értékekről, fenntarthatóságról és emberi kapcsolatokról is tanulhatunk.
2. Csótányinvázió Szeged belvárosában
Lakossági bejelentések szerint elszaporodtak a csótányok Szeged belvárosában, különösen a Vár Söröző és a Széchenyi téri posta környékén. A problémára elsőként a Tisza Párt fiatalokból álló helyi közössége hívta fel a figyelmet. Szerintük a közeli Beregi-ház és a belváros alatti pincerendszer is hozzájárulhat a terjedéshez, amely a színházat, mozit, éttermeket és akár a postai csomagokon keresztül más háztartásokat is elérhet.
A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. és az IKV azóta összehangolt irtást kezdeményezett a közterületeken és társasházi közös helyiségekben. A védekezés csak akkor lehet hatékony, ha a lakók is egyszerre rendelnek irtást saját otthonaikba. A csótányok elleni védekezés leggyakrabban géltechnológiával történik, de permetezést és füstölést is alkalmazhatnak a szakemberek. A belvárosi helyzet megoldásához minden szereplő – lakók, intézmények és hatóságok – együttműködésére szükség van.
3. Hogyan lehet független a helyi média a politikailag érzékeny nagyberuházások idején?
Milyen szerepe van a helyi sajtónak a nagy autóipari beruházásokról szóló tájékoztatásban? Mennyire tud független és hiteles maradni, ha a tét nemcsak gazdasági, hanem környezeti vagy társadalmi is? Ezekre a kérdésekre keresik a választ június 19-én, szerdán 17:30-tól a Grand Caféban, a Függetlenség és pártatlanság – A helyi sajtó kihívásai és lehetőségei régiós nagyberuházások idején című kerekasztal-beszélgetésen. A programot Szűcs Dániel, a Szegeder főszerkesztője moderálja, a vendégek pedig Segesvári Csaba, az Átlátszó és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója, akik régóta követik a helyi autóipari beruházásokat és jól ismerik a nyilvánosság megteremtésével kapcsolatos kihívásokat.
Az esemény azt járja körül, milyen mozgástere van a helyi médiának, amikor gazdasági jelentőségű fejlesztések – mint amilyen Szegeden a BYD-gyár építése – társadalmi, környezeti és politikai kérdéseket is felvetnek. Szó lesz arról, hogyan dolgoznak az újságírók ezekben a feszített helyzetekben, mit jelent a függetlenség a helyi viszonyok között, valamint, hogy miként kapcsolódik egymáshoz a helyi és az országos sajtó ezekben a kérdésekben. A program mindazoknak szól, akiket érdekel, hogyan lehet hitelesen tájékozódni és tájékoztatni a nagy régiós beruházások összetett ügyeiben.
4. A páratlan szegedi papucs ünnepe
Szombaton rendezik meg a szegedi papucs napját az Agórában, ahol kézműves vásár, kiállítás, kézműves bemutatók, néptáncos előadások és konferencia várja az érdeklődőket. A rendezvény célja, hogy bemutassa és népszerűsítse a szegedi papucsot, azt a jellegzetes, egylábas lábbelit, amely viselés közben formálódik jobb- vagy ballábassá. A páratlan technikával készülő papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
A szegedi papucs története a török hódoltság időszakáig nyúlik vissza. Igazi másodvirágzását a két világháború között élte meg a hazai turizmus fellendülésének és a Szabadtéri Játékok népszerűségének köszönhetően. A papucsos mesterség 1922-ben vált hivatalosan is önállóvá, a legendás papucskészítők tudását pedig ma is igyekeznek átörökíteni. A szombati rendezvény célja, hogy ezt az élő hagyományt a fiatalabb generációk számára is szerethetővé és láthatóvá tegye.
A hét képe
A hét képe ezúttal Ocskó Feri Mars téri piacon készült fotója lett. A jelenet tökéletesen mutatja a hely hétköznapi ritmusát: egy árus palántákat cipel, közben pár szót vált egy vásárlóval. A háttérben ládák, nézelődő, beszélgető emberek, egy darabka piac, ahogy az lenni szokott.
A képen látható árus vélhetően régi rutinnal méri fel a terepet, ismerősöket, új vásárlókat keresve a placcon, ami a szegediek életében régóta biztos pont. Itt kicsit kitörhetünk a bevásárlóközpontok egyformaságából, és kezünkbe vehetjük a helyi gazdák terméseit, amiktől a háttérben látható ládák is roskadoznak.
Ezek történtek még
- Évtizedes várakozás után tervezőasztalon a makói elkerülő és a Kiszombor–Klárafalva közötti kerékpárút
- Megérkezett a nyáriszünet: szombaton nyit a Lapos Beach
- Balaton után Szeged volt a legnépszerűbb vidéki úti cél a hosszúhétvégén
- A kormányváltás érdekében nem indul a Momentum 2026-ban a választásokon
- Az arzén, a csendes gyilkos: biztonságos csapvizet követelnek a Vajdaságban, ahol több mint húsz éve ihatatlan a víz
- Elkezdődött a tiszavirágzás, a késő délutáni órákban érdemes figyelni a rajzást
- Repültek a műanyag poharak a Deja Vu Fesztiválon, Győzikéék majdnem levonultak a színpadról
- Kínai egyetemekkel épít kapcsolatot az SZTE Mérnöki Kara oktatási csereprogramok és közös kutatások céljából
