100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről lekerül az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat, és a nyári szünet előtt az Országgyűlés sem fog szavazni róla, derült ki szerdán. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ekkor közölte, hogy a tárgyalást őszre halasztják annak érdekében, hogy elegendő idő legyen a szakmai szervezetek észrevételeinek mérlegelésére.
Kocsis Máté azzal indokolta a halasztást, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban több észrevétel is érkezett, köztük a Sándor-palota részéről is. A Fidesz frakcióvezetője szerint ezek a visszajelzések fontosak, ezért szükséges a további egyeztetés a különböző szakmai szervezetekkel.
A Sándor-palotát a Telex kereste meg az ügyben, hogy megtudják, pontosan milyen észrevételeik voltak a törvényjavaslattal kapcsolatban. Kérdésünkre azt válaszolták: „A Sándor-palota csupán észrevételeket jelzett a szóban forgó törvényjavaslathoz, ami nem egyedi eset, mivel a Sándor-palota folyamatosan figyelemmel követi az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatokat. A különböző állami szervek és szakmai szervezetek észrevételei, illetve javaslatai, továbbá a velük való egyeztetések biztosíthatják egy megfelelő törvény létrejöttét.” Azt azonban nem részletezték, hogy milyen konkrét megjegyzéseik voltak, illetve azok melyik részére vonatkoztak a törvényjavaslatnak.
A javaslatot május 14-én nyújtotta be Halász János fideszes országgyűlési képviselő. A törvény célja, hogy szigorúbb ellenőrzés alá vonja a külföldi támogatásokkal működő szervezeteket, és lehetővé tegye a Szuverenitásvédelmi Hivatal számára, hogy jegyzékbe vegye azokat, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
A tervezet szerint az ország szuverenitását minden olyan tevékenység veszélyeztetheti, amely sérti vagy negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállamiságát; a nemzet egységét és a határon túli magyarokért való felelősséget; a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét; a békét, a biztonságot és a nemzetközi együttműködést; valamint Magyarország alkotmányos önazonosságát és keresztény kultúráját.
Ha egy szervezet felkerül a hivatal listájára, nem gyűjthet 1 százalékos adófelajánlást, és minden támogatótól „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot” kell kérnie arról, hogy az adott összeg nem külföldi forrásból származik. A törvény minden külföldi eredetű támogatást potenciális veszélyforrásként kezelne. Egy múlt heti csavarral a kormánypárti képviselők már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.













