A migrén kezelésének a beteg egyéni anyagcseréjétől függő személyre szabott lehetőségeit vizsgálják a HUN-REN – Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Kutatócsoportjának munkatársai az MTI beszámolója szerint.

A migrén sokszor elviselhetetlen szenvedéssel jár, de ez a fejfájástípus nem csak ezért számít a neurológia egyik legfontosabb betegségének. A világ lakosságának 10–16 százaléka szenved ettől a kórképtől, azaz hazánkban több mint egymillió embert érint ez a betegség, amely a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Világszerte csaknem egymilliárd ember mindennapjaihoz tartozik hozzá ez az igen kellemetlen fejfájás.

Vécsei László professzor, a kutatócsoport vezetője szerint „minden olyan eredménynek, amely csökkenti a migrénes betegek szenvedését, nagyon komoly gazdasági következménye is van.” A stressz kezelésével, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás esetén csökkenhet a migrénes fejfájás, de a genetikai hajlam is közrejátszik annak kialakulásában. Több gén együttes hatása miatt nagyobb esély lehet a tünetek jelentkezésére. A környezet is közrejátszhat ebben: előfordul, hogy valaki migrénes rohammal válaszol az időjárás-változásra, de a stresszes életmód és a nem alvás is kiválthat ilyen rohamokat.

Egyes kutatások szerint a migrénnel élők statisztikailag kicsit nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik nem szenvednek e betegségtől, de bizonyos fokú kapcsolatot találtak a migrén és az epilepszia között is.

A Vécsei László vezette szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja, amely területtel az eddigi kutatások még kevésbé foglalkoztak. Legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása szemszögéből.

A triptofán egy esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A kinureninek a triptofán anyagcseréjének fő termékei, hiszen ez az aminosav döntően kinureninné alakul át. A triptofánból a kinurenin-útvonalon keresztül igen változatos biológiai hatású molekulák képződnek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az immunrendszer és az idegrendszer működésében.

Az egyik ilyen anyagcseretermék a kinurénsav, amely gátolja az idegsejtek aktivitását, míg egy másik molekula, a kinolinsav ezzel szemben aktiválja azt. Ezek a molekulák egyúttal fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában is. A szegedi kutatócsoport korábbi klinikai tanulmányaiban a kinurenin-anyagcsere jelentős változását nemcsak a migrénes, de a cluster – a féloldali kiterjedésű, rohamokban jelentkező – fejfájásban szenvedő pácienseknél is megállapította.

Vécsei László kifejtette, a kinurenin mellett a PACAP (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) nevű vegyületnek is fontos szerepe van a migrén kialakulásában. A csoport vizsgálatai azt bizonyították, hogy a PACAP vérben mért koncentrációja megemelkedik a migrénes betegeknél.

A professzor szerint azért is van szükség személyre szabott orvoslásra, mert a páciensek csaknem 40 százaléka nem reagál megfelelően a közelmúltban kifejlesztett, a fejfájást okozó fehérje blokkolásán alapuló migrén elleni gyógyszerekre.