Egy év alatt 1201 fővel csökkent, így 156 ezer 51 fő lett Szeged lakossága idén januárra, derült ki a Belügyminisztérium (BM) legfrissebb adataiból. A megyeszékhely népessége soha nem látott csökkenő tendenciát mutat az utóbbi években, a demográfiai változások lehetséges okait ötrészes cikksorozatunkban tártuk fel, szó esett az elvándorlásról és az újra beinduló szuburbanizációról is. Bár mi a KSH adataira támaszkodtunk, a Belügyminisztérium egyéves adatai is alátámasztják az általunk feltárt trendeket.

A demográfiai válság nemcsak Szegedet sújtja, a vármegyében és országosan is általános probléma a népességcsökkenés, főként a nagyobb településeknél. Hódmezővásárhelyen 412 fővel, Szentesen 410 fővel, Csongrádon 118 fővel csökkent a lakosság tavaly és idén január elseje között a legújabb BM-statisztika szerint. A Pénzcentrum megvizsgálta az adatokat országosan is, arra jutottak, hogy Budapesten 0,4, a városokban 0,6 százalékkal csökkent átlagosan a lakosság egy év alatt.

Nem egységes azonban a lakosságszám alakulása. Míg egyes helyekről nagy mértékben fogynak az emberek, az elmúlt egy, illetve 5 évben rengeteg kistelepülésen ugrásszerűen nőtt a lakosság. Mórahalom is ilyen, ott 93 fővel gyarapodtak tavaly január óta, és már 6673-an élnek a városban. Emellett számos Szeged környéki kistelepülés, például Algyő, Sándorfalva, Deszk, Szatymaz, de még Újszentiván és Röszke is azok közé tartozik, melyek vélhetően többnyire a Szegedről kiköltözők által gyarapodik,

miközben amúgy külső bevándorlás nélkül csökkenne lakosságuk a negatív születési és halálozási arány miatt.

A lakosságszám változás tehát önmagában nem pusztán a beköltözőket mutatja, hiszen a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Pont ezért nem is lehet megállapítani csupán a számokból, hogy van-e szuburbanizáció, ezért kérdeztünk meg számos Szeged környéki településen élőt, mit tapasztalnak helyben és honnan költöztek oda.

Cikksorozatunk konklúziója szerint a népességgyarapodásban szerepe volt a különböző családtámogatásoknak is, mint például a falusi csoknak, a szegedi négyzetméterárak emelkedésének és a lakhatás drágulásának, míg évekkel ezelőtt a járvány hatásának is, utóbbi mára már elmúlt szakértők szerint. Az országos nagyvárosi népességcsökkenés abból is látszik, hogy Szegeden és Miskolcon, de még Győrben is választókerületeket kellett megszüntetni nemrégiben.