Újra kellett vetni a napraforgót Vásárhely határában, nem is csíráznak a magok a vízhiány miatt
A rendkívüli szárazságot tovább sújtja a kártevőnyomás. A talaj forgatása csökkenthetné az ilyen rovarok számát, de a száraz körülmények miatt ez nem alkalmazható.
Hiába hullott némi eső és hó, a föld továbbra is száraz Hódmezővásárhely határában, Szikáncson, ahol porba vetnek és szántás nélkül művelik a területeket. Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hódpressnek arról beszélt, hogy az utóbbi évek csapadékmennyisége a térségben folyamatosan csökkent: 2022-ben 413 mm, 2024-ben 410 mm, 2025-ben pedig már csak 311 mm esett, ami közel 25%-os visszaesés. Idén eddig mindössze 110 mm csapadék hullott, és az őszi hiány miatt a talaj nem tudott feltöltődni.
A rendkívüli szárazság a földeken is látható, a határt végig repedések szelik át. Ez a helyzet a Hódagro Zrt. tejelő szarvasmarha-állományának takarmányellátását is nehezíti. A gazdaság különböző módszerekkel próbál alkalmazkodni, de a tartós vízhiány miatt egyre nehezebb fenntartani a termelést, és hosszú ideje nem tapasztaltak ilyen elhúzódó száraz időszakot.
Egyes kutatatások szerint ha az éves csapadékmennyiség tartósan 250 mm körül vagy az alá csökken, akkor a magyar mezőgazdasági termelés akár 45%-a is kieshet, ezért Szabó szerint a problémát országos jelentőségűként kell kezelni.
A szikáncsi táblákon jelenleg is zajlik a munka: az egyiken repcét vetnek, a másikon már betakarították a búza és rozs keresztezéséből származó takarmánynövényt, a tritikálét. A gazdák szántás helyett csak a felső talajréteget lazítják, mert a mélyebb művelés tovább szárítaná a talajt. A betakarítás szenázsolással történik, amely során a levágott növényeket silóba tömörítik, majd takarmányként hasznosítják – ismertette a folyamatot Fürsztner Balázs agronómus.
A talajművelést egy Fordis nevű géppel végzik, amely sekély művelést tesz lehetővé, így segíti a vetést és a vetőárkok lezárását. Másodvetésben főként silócirok és bizonyos esetekben kukorica kerül a földbe, különösen azokon a területeken, ahol korlátozott az öntözés, mivel a cirok elvileg szárazságtűrőbb növény.
Fotó: Bálint András / Szegeder
A napraforgó már korántsem az. Idén a magok mintegy egyötöde kelt ki, és ezek is fejletlenebbek a szükségesnél. Az április 10-i vetés a talajnedvesség hiánya miatt nem indult meg, sok mag egyáltalán nem csírázik. A korábbi, március végi vetések esetében ugyan volt nedvesség, de a talajhőmérséklet nem volt megfelelő.
Balotai Balázs agronómus szerint a nedvességhiányt az erős kártevőnyomás is tovább súlyosbítja. A drótférgek, a sároshátú bogár, a csócsároló és a kukoricabarkó egyre nagyobb károkat okoznak. A talaj forgatása csökkenthetné a kártevők számát, de a száraz körülmények miatt ez nem alkalmazható, a heterogén kelés pedig a gyomirtást is megnehezíti.
A helyzet miatt a gazdaság területének mintegy felét, körülbelül 160 hektárt már fel kellett szántani és újra kellett vetni. A tőszám jelenleg az optimális érték körülbelül egyötöde, és bár egy jelentősebb eső javíthatna a helyzeten, a termelők szerint a kiesések egy része már nem lesz pótolható.
Cikklink a vágólapra másolva.
Koller Hanna a Szegeder újságírója és szerkesztője. Leginkább a döntések és közéleti jelenségek mögötti miértek, az emberi történetek foglalkoztatják, de politikai vagy tudományos eseményekről is gyakran tudósít. A szerző további cikkei.
