Újra kellett vetni a napraforgót Vásárhely határában, nem is csíráznak a magok a vízhiány miatt
A rendkívüli szárazságot tovább sújtja a kártevőnyomás. A talaj forgatása csökkenthetné az ilyen rovarok számát, de a száraz körülmények miatt ez nem alkalmazható.
Hiába hullott némi eső és hó, a föld továbbra is száraz Hódmezővásárhely határában, Szikáncson, ahol porba vetnek és szántás nélkül művelik a területeket. Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hódpressnek arról beszélt, hogy az utóbbi évek csapadékmennyisége a térségben folyamatosan csökkent: 2022-ben 413 mm, 2024-ben 410 mm, 2025-ben pedig már csak 311 mm esett, ami közel 25%-os visszaesés. Idén eddig mindössze 110 mm csapadék hullott, és az őszi hiány miatt a talaj nem tudott feltöltődni.
A rendkívüli szárazság a földeken is látható, a határt végig repedések szelik át. Ez a helyzet a Hódagro Zrt. tejelő szarvasmarha-állományának takarmányellátását is nehezíti. A gazdaság különböző módszerekkel próbál alkalmazkodni, de a tartós vízhiány miatt egyre nehezebb fenntartani a termelést, és hosszú ideje nem tapasztaltak ilyen elhúzódó száraz időszakot.
Egyes kutatatások szerint ha az éves csapadékmennyiség tartósan 250 mm körül vagy az alá csökken, akkor a magyar mezőgazdasági termelés akár 45%-a is kieshet, ezért Szabó szerint a problémát országos jelentőségűként kell kezelni.
A szikáncsi táblákon jelenleg is zajlik a munka: az egyiken repcét vetnek, a másikon már betakarították a búza és rozs keresztezéséből származó takarmánynövényt, a tritikálét. A gazdák szántás helyett csak a felső talajréteget lazítják, mert a mélyebb művelés tovább szárítaná a talajt. A betakarítás szenázsolással történik, amely során a levágott növényeket silóba tömörítik, majd takarmányként hasznosítják – ismertette a folyamatot Fürsztner Balázs agronómus.
A talajművelést egy Fordis nevű géppel végzik, amely sekély művelést tesz lehetővé, így segíti a vetést és a vetőárkok lezárását. Másodvetésben főként silócirok és bizonyos esetekben kukorica kerül a földbe, különösen azokon a területeken, ahol korlátozott az öntözés, mivel a cirok elvileg szárazságtűrőbb növény.
Fotó: Bálint András / Szegeder
A napraforgó már korántsem az. Idén a magok mintegy egyötöde kelt ki, és ezek is fejletlenebbek a szükségesnél. Az április 10-i vetés a talajnedvesség hiánya miatt nem indult meg, sok mag egyáltalán nem csírázik. A korábbi, március végi vetések esetében ugyan volt nedvesség, de a talajhőmérséklet nem volt megfelelő.
Balotai Balázs agronómus szerint a nedvességhiányt az erős kártevőnyomás is tovább súlyosbítja. A drótférgek, a sároshátú bogár, a csócsároló és a kukoricabarkó egyre nagyobb károkat okoznak. A talaj forgatása csökkenthetné a kártevők számát, de a száraz körülmények miatt ez nem alkalmazható, a heterogén kelés pedig a gyomirtást is megnehezíti.
A helyzet miatt a gazdaság területének mintegy felét, körülbelül 160 hektárt már fel kellett szántani és újra kellett vetni. A tőszám jelenleg az optimális érték körülbelül egyötöde, és bár egy jelentősebb eső javíthatna a helyzeten, a termelők szerint a kiesések egy része már nem lesz pótolható.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Koller Hanna a Szegeder újságírója és szerkesztője. Leginkább a döntések és közéleti jelenségek mögötti miértek, az emberi történetek foglalkoztatják, de politikai vagy tudományos eseményekről is gyakran tudósít. A szerző további cikkei.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Lehetsz több száz vagy több ezer kilométerre: Szeged továbbra is a te városod. A Szegeder pedig akkor is figyel arra, mi történik otthon, amikor te épp, vagy már, máshol élsz. Tegyél támogatásoddal azért, hogy Szegeden továbbra is legyen független helyi sajtó, amely utánajár, kérdez és számon kér!
