Petíciót indított az aHang Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Földeák, Óföldeák, Maroslele és Székkutas érdekében, ahol az ivóvíz arzéntartalma a határérték felett van. A probléma több mint 32 ezer embert érint. A szervezet azonnali és átlátható tájékoztatást, a határérték alá szorított arzénkoncentrációt, valamint a korábbi beruházások felelőseinek elszámoltatását sürgeti.
A kezdeményezés címzettje Orbán Viktor miniszterelnök, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Lázár János országgyűlési képviselő és Farkas Éva Erzsébet makói polgármester, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnöke.
„Az önök felelőssége, hogy biztosítsák az arzénmentesítő rendszer hibáinak kijavítását, ezáltal a helyi közösségek megóvását az esetlegesen egészségkárosító ivóvíz fogyasztásától” – fogalmaz a petíció. A szövegben az Alaptörvényre is hivatkoznak, amely szerint minden állampolgárt megillet az egészséges ivóvízhez való jog, és ennek biztosítása az állam, illetve az önkormányzatok kötelessége.
A szervezet arra emlékeztet, hogy eddig csaknem 5 milliárd forintot költöttek arzénmentesítésre, a kiépített rendszer azonban jelenleg nem működik. A 2010-es évek elején még mintegy 400 településen haladta meg az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, 2020 végére ez a szám 10-re csökkent, mostanra pedig 8-ra. A nyolc település közül hét esetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a vízminőséget „kémiai szempontból nem elfogadható”-nak minősíti.
A Népegészségügy tájékoztatása szerint a szervetlen arzén vegyületeket bizonyítottan rákkeltő anyagokként tartják nyilván. Kisebb koncentrációk hosszan tartó bevitele után nő a bőrrák kockázata, nagyobb mennyiség esetén pedig a tüdő-, vese- és hólyagrák esélye is. Hazai vizsgálatok összefüggést mutattak ki az arzénos ivóvíz és terhességi rendellenességek, például az elvetélés előfordulása között.
