Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. március 13. – Most légy okos, Domokos! – szokta mondani töprengő fejét vakarva a vásárhelyi magyar, mikor valami nehéz problémához ér.
A nehéz probléma itt áll ma teljes nagyságában előttünk. Ez a nehéz sor a lakosság husellátásának kérdése. Az élelmi cikkek árának csendes, ugynevezett tempós emelkedését valahogyan csak tudta kisérni a háboru kezdetétől fogva az ember, bármelyik társadalmi osztályhoz tartozott. Ha nem is tartott lépést az áreraelkeléssel a jövedelem fokozása s a hivatalnok embernél a lassan csergedező drágasági segély, de sohasem hagyta el lépteinket nagy messzeségbe az árhullámzás. Pláne itt, Hódmezővásárhelyen, mely város a forradalom óta is talán egyetlen volt az egész szenvedő hazában, melynek lakossága mindenkor aránylag nem magas áron és elég könnyen hozzájutott hushoz, zsirhoz és egy-egy karély fehér kenyérhez. Különleges állapotok s a megszállás szigoru kordona szinte légmentesen elzárta a határt s nem engedett ki a föld bőséges istenáldásából szenvedő testvéreink részére semmit, de annál többet harácsolt össze halálos ellenségeink szája számára. Igy történt, hogy mig édes fajmagyar véreink tul a legmagyarabb folyón, a Tisza tulsó partján éhezve szenvedtek, nálunk az ellenség tejben-vajban fürdött s abból mi is részeltünk. Az árak itt, minálunk nem voltak normálisak teljesen.
Most azután a sok károsodás után tartózkodó lett a gazdaember, kinek fáját legjobban tépték a nagy viharok. Ma tény, hogy nem lehet hust kapni Vásárhelyen. Baromfit is csak magasra szökött áron. Amely mellett a készpénzből, fizetéséből élő emberre nézve a hus megszünt élelmi cikk lenni. Szeged lassan jutott el a 80 koronás árhoz, mi egyszerre. Azért nem birjuk el ezt rázkódtatás nélkül. A probléma megoldásán töri most fejét hatóság és mindenki. Ezer bölcsessége legyen, aki sérelmek nélkül megoldja ezt a kérdést, mely annyi sulylyal áll előttünk! Most légy okos, Domokos!
Ez a cikk eredetileg a Vásárhelyi Reggeli Ujság című lapban jelent meg 1920. március 13-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.
