Szegedi Napló, 1922. szeptember 17. – A ma délelőtti piaci razzia folyamán több előállitás történt, amelyek közül a piaci kenyérárusok dolgával lapunk más helyén foglalkozunk. Vétségnek bizonyult és a törvényszék uzsorabirósága elé került két árdrágitó visszaélés – egy tojás- és egy burgonyaügy –, amelyeket két termelő asszony azzal követett el, hogy a maximális, illetőleg piaci áron felül árusitott.

Özv. Svéger Józsefné Kószó Etel szőregi asszony azért került a Wild-tanács elé, mert harminc koronás napi ár mellett a rózsakrumplit negyven koronáért árusitotta. Svégerné keserves sirás között egyenesen beismeri, hogy negyven koronáért árulta a krumplit, de többször is elismétli, hogy:
— Nem vagyok bünös, mert el nem adtam annyiért.
Elnök: Nem kérdezősködött, mikor bejött, hogy mennyi a krumpli ára?
Vádlott: Nem.
Elnök: Miért „nem”?
Vádlott (folyton sirva): Kérem, aki drágálja, az ne vögye mög.
Elnök: Hát azért hozta el, hogy hazavigye?
Vádlott: Azért hoztam el, mert köll a pénz másra.

Sehogy sem fér a fejébe, hogy ő már a magas árkinálással is elkövetett volna valami büntetendő cselekményt. Gyurics Gergely államrendőr azt vallja, hogy Svégernét háromszor is felszólitotta, adja alább, mert előállitja, ő csak azt válaszolta:
— Inkább elviszem, de mégsem adom.

A biróság Svégernét bünösnek találja és árdrágitó visszaélés vétsége miatt tizennégy napi fogházra, valamint ezer korona pénzbüntetésre itéli, melyben az ügyész megnyugszik. Hosszas siránkozás után:
— De mit csinálnak azok az árva apróságok nélkülem?

Mégis csak megnyugszik Svégerné is, miután az ügyész kéthavi halasztást engedélyez a büntetésig. Egy másik termelőt, Balog Jánosné Szőke Juliannát azért, mert a tojást tizennégy koronás maximális áron felül huszért kinálta és tizennyolcért adta, szintén tizennégy napi fogházra és ezer korona pénzbüntetésre itélte az uzsoratanács.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Napló című lapban jelent meg 1922. szeptember 17-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.