Vásárhelyi Hiradó, 1903. augusztus 28. – Azok, akik nem babonásak vagy nem hisznek a végzet játékában, minden különös, sajátszerü eseményt a véletlen ismétlődő játékának szeretnek betudni. Az alábbi történet – aminek szinhelye a nagyváradi régi városháza egyik szük szobája – kiki a saját fölfogása szerint itélheti meg, a tény azonban mindenesetre megdöbbentőleg hat.

A Széchenyi-téri városháza földszintjén éppen a volt mérnöki hivatal nagy udvara mellett van egy kis szoba, amit hajdan börtönnek használtak, akkor midőn még ezen a helyen tanyázott a rendőrség. Még most is látható rajta a kandilyuk nyoma, amit egy a hézagba beillő fadarabbal jól rosszul betömtek. És ebben a börtönlyukban évek óta hivatalszoba van és a rossz levegőjü szobában hivatalnokok dolgoznak.

Pár évvel ezelőtt Raffay Mihály számtiszt dolgozott itt. Raffay kedélyes, flegmatikus ember volt, aki a száraz hivataloskodást jóizü humorral füszerezte, amivel az önkéntes szieszták közepette megnevettette kollégáit. És mégis Raffay Mihály elméje egy napon elborult, az a mániája támadt, hogy a várost milliókkal megkárositják és a finánc tönkre teszi a várost. Raffayn nem lehetett segiteni. A pusztitó kór egy év alatt végzett az egykor életerős férfival. Raffay tragédiája még el sem tünt a megdöbbent elmékből, máris egy ujabb katasztrófa renditette meg a városházán a hivatalnokokat.

Ugyanabban a szobában, ahol Raffay dolgozott, megőrült egy másik tisztviselő. Stéger Gyula katonai nyilvántartó a szerencsétlen ember, aki közvetlen Raffay után a végzetes szobába került. Stéger szorgalmas hivatalnok volt, pontosan eljárt hivatalába és megelégedésre végezte a reá bizott munkát. Nem rég azonban az a mániája keletkezett, hogy ő nagy feltaláló lesz és a hivatalban és ottan is géprészekkel bibelődött. Ha látogatója jött, annak rögtön megmutatta a fogaskerekeit és emeltyüit.

Társai előtt mindig föltünt különös magaviselete, de azt hitték, hogy csak ártatlan szeszélyről van szó. Pár héttel aztán Stéger nem gondolt többé hivatali munkára. Egészen elmerült az ő kedves találmányaiba. Ekkor aztán elbocsátották hivatalából és most aggódó családja ápolja az elborult elméjü embert. A végzetes szoba azóta félelmetessé vált a városházán és aligha akad tisztviselő, aki ott hajlandó volna dolgozni.

Ez a cikk eredetileg a Vásárhelyi Hiradó című lapban jelent meg 1903. augusztus 28-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.