Szeged és Vidéke, 1903. január 29. – Papp András szücs és félig kikészitett bőrei vannak. Ezekből vitt el valaki három darabot, még pedig lopva. A bőrök eltüntek és a rendőrség nyomoz. Értesiti azokat, akik megvehetnék, hogy lopott jószág van a piaczon.

Ma egy magyar kocsis bevisz két darab félig kikészitett bőrt a Schwarcz és Grünbaum nyersbőr nagykereskedő-cég Laudon-utczai irodájába, hogy vegye meg. Az egyik főnök észrevette, hogy a bőr már szücskézben volt, tehát nem igaz jószág. Elküld egy rendőrért és addig föltartóztatja a magyart. A rendőr azonban visszaüzen, hogy neki a Valéria téren van posztja. Ez a 63. számu rendőr. Nem mozdul el a posztjáról.

Kérdjük a főkapitányt, a kövezetét őrizni, a kofákat szórakoztatni, vagy pedig tolvajokat elfogni rendelik a posztra a rendőröket? Ha a posztot nem szabad elhagyni, akkor ellophatják a Kékcsillagot, mert a Széchenyi tér sarkáról nem mozdul a rendőr. A kereskedő is igy gondolkozik, de hogy a tolvaj mégis a rendőrség kezébe kerüljön, nem veszi meg a bőrt, hanem utjára bocsájtja. A kocsi megindul, a kereskedő nyomon követi, amig végre feltűnik a 70. számot viselő rendőr.

— Ez a bőr lopott jószág – mondják neki.

A rendőr odamegy.

— Hogy hivják?
— Igy, meg igy – felel a kocsin ülő.
— Honnan vette a bőröket?
— Az enyémek.
— A magáé?
— Azok.
— Akkor jól van, akkor mehet – és engedné szabadjára a tolvajt.

Utóvégre is csak nagy rábeszélésekre kisérte be a főkapitánysághoz a bőrök tolvaját, akinek elfogatásáról a főkapitány nem adott ki jelentést. Mindezekből különben az következik, hogy a kisszámu rendőrség szinvonala is szörnyen magas! 

Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1903. január 29-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.