
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szeged és Vidéke, 1904. január 22. – Egy szegedi honvédőrmestert föltüzött szuronyok között nyolcz katona kisért be a honvédlaktanyába. A zenészőrmesternek az a büne, hogy meglopta egyik bajtársát. A tolvajt Schwetzkó Ferdinándnak hivják és már kifelé állott a szekere rudja a szinházi zenekarból, de még a katonaságtól is, ahonnét botrányos részegség miatt kellett távoznia. Napok előtt tudomására hozták Schwetzkónak, hogy el fogják bocsátani. Meg is hagyták neki, hogy vetkőzzék ki az őrmesteri uniformisból. Ezt meg is tette az őrmester. Igy már csak az ezredirodában levő katonakönyvet kellett átadni neki, azután már megszünt a katonaság kötelékébe tartozni. Az őrmestert, ugy látszik, nagyon elbusithatta az, hogy most már kenyér és állás nélkül kell neki az uj életet megkezdeni. Hogy mégis ne menjen üres kézzel az uj életmódnak, elhatározta, hogy valahogyan pénzre tesz szert. Másképpen nem tehette, hát bünös utra lépett. Tegnap délelőtt ujra felöltötte őrmesteri egyenruháját és bement a szinházi orchesterbe, ahonnét elvitte Kraul ezreddobosnak 300 korona értékü hegedüjét, amelyet csekély 1,5 koronáért zálogositott el a Fried-féle zálogházban. A károsult ember feljelentést tett a rendőrségen, amely meginditotta a vizsgálatot és ma délelőtt egy kétes hirü korcsmában letartóztatta az őrmestert, akit a délelőtt folyamán feltüzött szuronynyal nyolcz honvéd vitt a kaszárnyába.
Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1904. január 22-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.













