
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Alföldi Ellenzék, 1901. december 25. – Ki hinné, hogy egy rövid jelentésben, melyet tudósitónk velünk Sándorfalváról közöl, egy család tragédiája van megirva. Buza István szerette feleségét Kovács Etelt, megbecsülte mindenképen, mig egyszer észre nem vette, hogy az ő kedves magzatjukat a kis Pistát üti-veri az asszony. Mért bántod azt a gyereket — kérdezte Buza feleségét — mert nekem ugy tetszik, felelte röviden az asszony. Az ember csóválta fejét és hallgatott, mert csendes természetü volt. Tegnapelőtt aztán eltünt az asszony magával vitte a kis Pistát azzal a kis holmival együtt ami a ház körül akadt. Koldus vagyok én igyis ugyis, azt a holmit nem bánnám — panaszolta aztán Buza a csendőrségen — csak egyetlen gyerekem el ne vitte volna a szeretőjéhez. Hiába: ki rossz anyának, rosz az feleségnek.
Ez a cikk eredetileg a Alföldi Ellenzék című lapban jelent meg 1901. december 25-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.













