Illusztráció: Schmidt Albin / Fortepan
Délmagyarország, 1926. november 27. – A szegedi járásbíróságon az utóbbi időben egyre több olyan polgári pör kerül tárgyalásra, amikor a főpincér pör útján akarja rákényszeríteni a vendéget, hogy tartozását kifizesse.
Az érdekes tünet jellemző a mai gazdasági viszonyokra. A békeévekben a főpincér a nem fizető és adósságot adósságra halmozó vendégeit a legrosszabb esetben futni hagyta. Persze csak a legritkább esetben került erre a sor, mert az adós a végén mégis kifizette adósságát.
Beszéltünk néhány főpincérrel, akik pörrel próbálják behajtani követeléseiket. A főpincérek kivétel nélkül a mai gazdasági időket okolják, hogy pörölni kénytelenek. Két-hárommilliós lassan felszaporodott követelések is előfordulnak, amit a főpincér már nem tud nélkülözni. A fizetésre felszólított vendég nem akar, vagy nem tud fizetni és így nem marad más hátra, mint a pör.
Régi törzsvendégek tűnnek így el a kávéházból, amikor látják, hogy tartozásaikat már nem tudják kiegyenlíteni. A főpincér pedig kénytelen hitelezni, mert a kávéházban ritkán megforduló mulatós vendég, csak a pezsgők, vagy a drága borok elfogyasztása után hozza tudomására, hogy pénze nincsen. A szegedi járásbíróságon nyolc ilyen pör kerül a napokban tárgyalásra.
Ez a cikk eredetileg a Délmagyarország lapban jelent meg 1926. november 27-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.