Szavanna az Alföldön: sárgára száradt Pitvaros környéki pusztákról készültek fotók

„Szavanna az Alföldön. A hónapok óta tartó csapadékhiány miatt ismét sárgára színeződtek a Pitvaros környéki puszták. A nemzeti park gulyája még kitart a területen” – így írt a helyzetről Jakab Gusztáv biológus, ökológus, az ELTE TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének docense saját fotóival illusztrálva.

A HUN-REN ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatói július elején közölték, hogy Fülöpháza térségében végzett megfigyeléseik szerint a 2022-es extrém aszály után mostanra a vizsgált területek felén a füvek több mint 95 százaléka, háromnegyedén pedig legalább fele kipusztult. Ez azért különösen súlyos, mert ezek a növények eleve szárazságtűrő fajok voltak.

A klímaváltozás következtében az Alföld tájképe teljesen átalakulhat, és az őshonos növényzet helyét inváziós, még ellenállóbb fajok, például homoki prérifű vagy akár kaktuszok is átvehetik. A növényvilág strukturális átalakulása már megkezdődött, a fajösszetétel jelentősen megváltozhat.

Bár július második hetében országszerte jelentős eső hullott, a HungaroMet adatai szerint ez nem volt elegendő a helyzet érdemi javítására, írja a Qubit. A kritikus térségekben a talajban alig maradt nedvesség, mert a lehullott csapadékot gyorsan elpárologtatta a napsütés és a szél, így a szárazság folytatódik. Az elmúlt három hónap összesített csapadékadatai továbbra is elmaradnak a sokéves átlagtól, különösen az ország középső és déli részein. A HungaroMet múlt szerdán közölt térképe alapján jól látható a regionális vízhiány mértéke.

A szélsőséges időjárási körülmények miatt a Nébih július 21-től országos tűzgyújtási tilalmat vezetett be. A hatóság figyelmeztetett, hogy a kiszáradt biomassza gyorsan lángra kap, és akár 15–30 méteres lángmagasságú koronatüzek is kialakulhatnak, még kisebb szél mellett is. A mezőgazdaság is megsínyli a csapadékhiányt: a júniusi szárazság visszavetette a kukorica fejlődését, és az idei termés várhatóan a 2022-es történelmi aszály alatti szinten marad. A júliusi esők sok helyen csak ideiglenesen enyhítették a problémát.

Bozó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatóságának alelnöke szerint a kukoricanövények sok helyen csupán derékig érnek, holott ilyenkor két és fél–három métereseknek kellene lenniük. „Ez az év talán nem a 2022-es megsemmisülés, hanem annál egy kicsit jobb, de ez nem vigasztalja gazdákat” – fogalmazott az agrárszakember.