100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 3 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Csütörtök este kezdődtek fájásai egy fiatal kismamának Csongrád-Csanád vármegyében. A nő fájásai hirtelen sűrűsödni kezdtek, így a szülők mentők segítségét kérték. A mentésirányító riasztotta a legközelebbi mentőegységet, olvasható az Országos Mentőszolgálat Facebook-oldalán.

Ez a mentőegység azonban csak egy úgynevezett BLS (Basic Life Support), azaz alapszintű életmentésre felvértezett egység volt. Ám ez a jellemzően mindössze kéttagú mentőegység is már sokat tud tenni a páciensért, jelen esetben a kismamáért, akit a helyszínre érkezve megvizsgáltak, majd a mentésirányítást értesítve, randevú-elv szerint indultak el a feléjük tartó esetkocsi irányába.

A beteg állapotától függően előfordulhat, hogy a mentésirányítással egyeztetve egy BLS egység elindul betegével egy ALS egység irányába, majd egy előre egyeztetett helyen találkoznak és közösen folytatják az ellátást, illetve a kórházba szállítást, ezt nevezzük randevú-elvnek. Az esetkocsi tehát, , ami felé megindultak a kismamával, már az úgynevezett ALS (Advanced Life Support), azaz kiterjesztett életmentésre is alkalmas egység volt.

Útközben azonban az események felgyorsultak, így az életmentők félreálltak és felkészültek a szülés levezetésére. Az édesanya végül mindössze néhány perc alatt életet adott egészséges kislányának, Boglárkának, aki rögtön fel is sírt, írják a posztban a mentősök. Ezt követően az esetkocsi és a koraszülöttmentő is megérkezett és közösen folytatódott az ellátás. A kislányt és anyukáját végül stabil állapotban szállították a Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ vásárhelyi kórházába.

„Nem jutottunk messzire, elhagytuk Tótkomlóst és Békéssámson felé jártunk, amikor egy tanya előtt meg kellett állni. A mentősök úgy látták jónak, hogy akkor itt szülöm meg a kisbabám, más választás nem volt” – mesélte a Délmagyarországnak az anyuka a történteket, aki a szülés idején elvesztette az időérzékét.

Boglárka már az ötödik gyerek a családban, és korábban az egyik kisfiával is úgy járt az anya, hogy hirtelen jöttek a fájások és otthon született meg a baba, így bízott a mentősökben. Mónika és párja, Gábor egyébként nem tősgyökeres nagyériek. Budapesten éltek, onnan költöztek a Csongrád-Csanád vármegyei kistelepülésre, írja a megyei lap.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 3 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…