A marosi erdők csaláncsattogtatója, ami könnyebb, mint egy golyóstoll

A csendes, hideg téli erdőkben a hangok messzebbre szállnak, mint az év bármely más időszakában. A Maros partján elidőzve hamar fel is figyelhetünk akár a fekete harkály rikoltására, vagy a nagy fakopáncs kopogtatására, miközben élelem után kutatnak. Az erdő mélyébe merülve egy másik, kisebb madár különleges csettegő hangja is megütheti a fülünket, amely az ökörszem jelenlétére utal.

Az ökörszem hazánk egyik legapróbb madara, alig 9 centiméteres testhosszal és mindössze 6–8 grammos testsúllyal. A madárról és annak jellegzetességeiről most a Körös-Maros National Park írt ismertető cikket: annak tollazata vörösesbarna, finoman mintázott sávokkal és foltokkal, így szinte észrevétlen marad a környezetében. Bár költési időszakban inkább hegy- és dombvidéki erdők lakója, a tél közeledtével gyakran alacsonyabban fekvő területek felé húzódik, így novembertől a Maros-menti erdőkben is rendszeresen találkozhatunk vele.

Ezek az apró, energikus madarak a romániai hegyvidékekről érkeznek, a Maros-menti erdőket ökológiai folyosóként használva. Gyakran a folyó melletti meredek partoldalak gyökerekkel szabdalt részein, vagy az uszadékfák sűrűjében húzzák meg magukat.

Jellegzetes csettegő hangjuk könnyen felfedi jelenlétüket, bár meglátni őket már komolyabb türelmet igényel. Egy távcső segítségével megfigyelhetjük, ahogy folyamatos mozgásban, ágak és repedések között bujkálva keresik rovarokból álló táplálékukat.

Az ökörszem nevét apró mérete és visszafogott külseje ellenére nem véletlenül jegyzi meg, aki találkozik vele. Gyakran hívják népiesen „csaláncsattogtatónak”, ami a jellegzetes, csettegő hangjára utal. Rövid farkát mindig élénken felfelé tartja, miközben apró, barna gombócként ugrál az ágak között.

Az apróság egész évben itthon marad, a vízparti növényzetet kedveli. Télen viszont gyakrabban találkozhatunk vele alacsonyabban fekvő területeken, ahol fészkét a gyökerek között, uszadékfák alatt rejti el. Tápláléka rovarokból, pókokból és egyéb apró élőlényekből áll, amelyeket kitartóan keresgél a legapróbb repedésekben is.

Bár nem könnyű észrevenni, az ökörszem különleges mozgása és hangja emlékezetessé teszi a vele való találkozást.