100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ötvenkét nap után teljesen eloltották a tüzet a vajdasági Delibláti-homokpusztán, ahol augusztus 2. óta mintegy négyezer hektárnyi természetvédelmi terület égett le – közölte Ivica Dacic, Szerbia ügyvezető belügyminisztere csütörtök este az MTI szerint.
A tárcavezető azt mondta, a közelmúlt egyik legnagyobb és legnehezebben megfékezhető erdőtüzében senki sem vesztette életét, és egyetlen épület sem égett le. A tűzoltóknak a hivatásos és önkéntes egységek, valamint a hazai és külföldi segítőcsapatok összehangolt munkájával sikerült teljesen felszámolniuk a tüzet.
A belügyminisztérium közleménye szerint az oltás legintenzívebb napjain több mint 560 ember, 170 jármű, egy tűzoltóhajó és számos munkagép dolgozott a helyszínen. Egyes napokon 100–150 beavatkozásra is szükség volt. A munkát a nehezen megközelíthető terep és a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények is akadályozták.
A tűz megfékezésében az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül külföldi egységek is részt vettek. Románia, Németország és Magyarország szárazföldi tűzoltócsapatokat, Csehország, Szlovákia és Románia helikoptereket küldött, ezek egy része Szegeden állt meg tankolni. Oroszország egy Il-76-os tűzoltó repülőgéppel segítette az oltást. Magyarország 12 hivatásos tűzoltót és négy speciális járművet küldött Szerbiába.
A Delibláti-homokpusztán augusztus 2-án, a Fehértemplom közelében fekvő Sumarak település térségében csaptak fel a lángok. A tűz mintegy négyezer hektárnyi természetvédelmi területet érintett, ebből több mint 3100 hektár erdő volt.
A szakemberek szerint a tűzvészben súlyosan károsodott erdők helyreállítása több évtizedig is eltarthat, a károk teljes felmérése pedig önmagában körülbelül egy évet vehet igénybe. A leégett területekről fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült és meggyengült fákat, amelyek növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, valamint kedvezhetnek a szúfélék elszaporodásának.
A szakértők azt is vizsgálják, hogy a korábban telepített, könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet. A lehetőségek között a nyír, a nyár, a kőris és a tölgy is szerepel.
A mintegy 35 ezer hektáros Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe, az egykori erdőssztyepp-, sztyepp- és mocsári ökoszisztémák egyik utolsó nagy maradványa. Dűnéi, füves pusztái, erdei és vizes élőhelyei több mint 900 növényfajnak, valamint számos ritka állatfajnak adnak otthont.
