A Politico amerikai lap szerb kormányzati dokumentumok alapján azt írja, a szerb hírszerzés az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) együttműködve állatkísérletekkel vizsgálta hangfegyverek hatását.
A szomszédos országban a 2024 novemberi újvidéki vasúti tragédiát követően egészen a közelmúltig folyamatosak voltak a tömegtüntetések. Egy 2025 márciusában tartott belgrádi demonstráció több résztvevője hirtelen fellépő, nagy erejű, akkor még ismeretlen eredetű zajról számolt be. Videófelvételeken ez nem hallatszik, ugyanakkor látszott, ahogy a tömeg pánikszerűen menekülni kezdett.
A belgrádi sürgősségi osztályokra érkező tüntetők hányingerről, hányásról, fejfájásról és szédülésről számoltak be később. A tünetek és egyes rendőrségi járművekről készült felvételek alapján felmerült a gyanú, hogy hangágyúkat vethetett be a hatalom a tüntetők ellen. A Long-Range Acoustic Device, röviden LRAD néven ismert eszközöket alapvetően nagy távolságú kommunikációra használják, azonban közelről alkalmazva halláskárosodást és a tüntetők által leírt tüneteket okozhatnak.
Ivica Dačić szerb belügyminiszter eleinte kategorikusan tagadta ezek létezését, másnap viszont elismerte, hogy vannak ilyen eszközök a birtokukban, ám azt állította, nem vetették be őket a tüntetők ellen. Alekszandr Vučić szerb elnök a hangágyús hírekről úgy fogalmazott: „mindazokat, akik ilyen brutális kitalációkért és hazugságokért felelősek, elszámoltatják a hatóságok.”
A lap szerint egy hónappal a tüntetés után a szerb hírszerző ügynökség, a BIA nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyet az orosz FSZB-től rendelt meg. A dokumentum szerint a nagy decibelszintű eszközöket „nem használták a tüntetések során”, és nem történt tömeges „pszichológiai, morális vagy fizikai hatás az emberekre”.
A Politico által látott iratok alapján a szerb és orosz hírszerzési szakértők az állatkísérleteket a tüntetést követő vizsgálat részeként végezték el. A dokumentumokat a BIA és egy kormányzati minisztérium állította össze, céljuk pedig annak vizsgálata volt, hogy a tüntetők által leírt tünetek összhangban állnak-e az LRAD-eszközök ismert hatásaival.
A dokumentumok szerint a tesztalanyként kutyákat választottak, mivel indoklásuk alapján „rendkívül érzékenyek az akusztikus hatásokra”. Az állatokat két különböző LRAD-modellel, az LRAD 100X MAG-HS-sel és az LRAD 450XL-lel sugározták meg 200, 150, 100, 50 és 25 méteres távolságból.
A szerb és orosz titkosszolgálati vizsgálatról készült jelentés megállapította: „Az alap- és tesztjelek sugárzása során a biológiai objektumok (kutyák) a vizsgált távolságokon nem éreztek kellemetlenséget (viselkedésbeli változást). A kutyákat a teszteket követően három nappal megvizsgálták, és állapotukban nem mutatkozott változás.”
Az iratok arra is utalnak, hogy az állatkísérleteket az ehhez szükséges engedélyek nélkül hajthatták végre, az illetékes minisztérium tudta nélkül. A szerb jogszabályok előírják az állatkísérletek előzetes regisztrációját és etikai jóváhagyását, valamint kifejezetten tiltják állatok felhasználását fegyverek és haditechnikai eszközök tesztelésére.
A Szabad Magyar Szó azt írja, a Politico írása után ismét a középpontba került a hangágyú bevetésének ügye a szerb nyilvánosságban. Jelenleg a Belgrádi Első Alapfokú Ügyészség folytat nyomozást, mely hamarosan lezárulhat. Hat civil szervezet adatai szerint több mint 3 ezer tanúvallomást dolgoztak fel azoktól, akik március 15-én érzékelték azt a „valamit”.
Az alanyok különféleképpen írták le az észlelt hanghatást: robbanásként, járműzajként, rakéta, lövedék vagy tűzijáték kilövéseként, elviselhetetlen, megmagyarázhatatlan vagy absztrakt zajként. Volt, aki szerint a hang repülőgép hangjára hasonlított, de más hurrikánként, cunamiként vagy földrengésként azonosította. Egyesek pedig inkább emberi sikolyt, sípolást és kiáltást fedeztek fel benne.
