100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Nem világos, ki támadott meg kit az orosz–ukrán háborúban” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatón.
A kormányfő beszédében a befagyasztott orosz vagyonok elvétele ellen érvelt, és Ukrajna nyugat-európai támogatóit illette kritikával. „Azt hiszik, erkölcsileg milyen helyes dolog, hogy egy kis országot, amit megtámadtak – persze, nem is annyira kicsi, meg nem is világos, ki támadott meg kit, mindenesetre egy erőszak alá vont országot – most mi megsegítünk” – fogalmazott.
A 444 azt írja, a magyar kormány eddig nem kérdőjelezte meg nyíltan, hogy 2022. február 24-én Oroszország indított inváziót Ukrajna ellen, és „a háború elején még még emlékeztek arra, hogy Putyin »különleges katonai műveletet« indított Magyarország szomszédja ellen”.
2022 áprilisában még Orbán is azt mondta, hogy „Oroszország megtámadta Ukrajnát, tehát agresszor. Ez az EU közös álláspontja, Magyarország ennek a részese”. Később egy svájci lap megkérdezte tőle, hogy ez egyben a személyes véleménye is-e, de ő kitérően csupán annyit válaszolt, a kérdés eldöntését hagyják inkább a történészekre. „Én politikus vagyok, és erről született egy uniós döntés. Ez arra kötelez, hogy »orosz agresszióról« beszéljek.”
2008-ban, a Grúzia elleni orosz háború idején Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországnak 1956 miatt kötelessége a nyílt beszéd az orosz agresszióról.













