Pénteken öt év után először szólaltak meg a Notre-Dame székesegyház bronzharangjai Párizsban a közelgő újranyitás és az épület újjászületésének szimbólumaként. December 7-től háromnapos ünnepséggel készülnek a 860 éves műemlék megnyitására, melyet egy hosszú és költséges helyreállítási folyamat előzött meg.

„Még nem tökéletes, de azzá fogjuk tenni” – nyilatkozta Alexandre Gougeon, aki a harangok visszahelyezését irányította, az Agence France-Presse hírügynökségnek a New York Times szerint. „Az első teszt sikeres volt.”

A templom 21 harangjának részeként a nyolc bronzharangot a helyreállított északi harangtoronyban helyezték el, miután megtisztították őket. A híradások felvételein látható, ahogy a harangok újra lengenek a székesegyház frissen felépített tornyában. A helyreállított harangok mellett három új harangot is felszereltek, köztük egyet, amely a párizsi olimpiai játékok során is megszólalt.

A 2019 áprilisi tűz oka a mai napig ismeretlen, bár felmerült, hogy egy elektromos rövidzárlat vagy egy eldobott cigarettacsikk is kiválthatta. Az eset során a Szajna partjáról ezrek nézték döbbenten, ahogy a tűzoltók próbálják megfékezni a lángokat, amelyek a tetőszerkezet jelentős részét és a székesegyház tornyát elpusztították, de a fő épületrészt megkímélték.

A tűz után Emmanuel Macron elnök ígéretet tett arra, hogy az épület öt éven belül újjáépül, és napokon belül több mint 850 millió eurónyi adomány érkezett a helyreállítás támogatására.

Több száz szakember – köztük építészek, mérnökök, kő-, fém- és faművesek – dolgozott fáradhatatlanul a helyszínen, hogy teljesítsék az ötéves határidőt. A munkálatok része volt a leomlott torony újraépítése, egy új fából készült tetőszerkezet létrehozása, valamint több mint 42 ezer négyzetméter kőfelület megtisztítása a korom- és ólomlerakódásoktól.

A Notre-Dame, mint a középkori gótikus építészet egyik kiemelkedő példája, Franciaország történelmének szerves része. Itt koronázták Franciaország királyává VI. Henriket 1431-ben, itt emelték trónra I. Napóleont 1804-ben, és itt tartott hálaadó szertartást Charles de Gaulle a Párizs felszabadulása után 1944-ben.

A székesegyház harangjai generációk óta jelzik az idő múlását Párizs lakói számára. A déli torony legnagyobb harangja a 17. századból származik, és számos jelentős történelmi esemény, köztük a két világháború alatt is megszólalt.

A Notre-Dame tűzvésze után Szeged városa is kifejezte támogatását, és már röviddel a tragédia után 10 ezer euróval járult hozzá a székesegyház helyreállítási munkálataihoz. Bár ez a teljes felújítási keret 0,001%-át teszi csak ki, a felajánlás szimbolikus volt.

A város szolidaritását az ikonikus épület iránt egy további kezdeményezés is követte: jótékonysági koncertet szerveztek a szegedi Dómban, melynek teljes bevételét a Notre-Dame rekonstrukciójára ajánlották fel. A koncert célja az volt, hogy a szegediek és más magyarok is lehetőséget kapjanak támogatásuk kifejezésére, hangsúlyozva az európai szolidaritás és a kulturális örökség védelme iránti elkötelezettséget.