Megszavazta az Európai Parlament: javasolják a 3000 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztását

Az Európai Parlament szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha teljes mértékben végrehajtják őket, azért azt javasolta, fagyasszák be a Magyarországnak szánt uniós forrásokat – írja az MTI.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa „a magyar nyomásnak ellenállva” ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket. Véleményük szerint az uniós források befagyasztásának feloldása csak akkor lenne lehetséges, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása van.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Megjegyezték ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot és a tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések, köztük az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség, illetve a „globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak”. Az EU-s döntéshozatal egyhangúságot megkövetelő szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással” a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre – jelentették ki.

Az EP-képviselők nehezményezték továbbá, hogy az Európai Bizottság csak „hosszú késedelem után és túlzottan korlátozott hatállyal” indította el az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.

Mint ismert, az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig.

Gyurcsányné árnyékminiszterei

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kiemelte: „Gyurcsányné árnyékminisztere, Molnár Csaba és Cseh Katalin, akik hogy minél jobban megfeleljenek az őket vastagon szponzoráló külföldi elvbarátaiknak, még előterjesztői is voltak a szövegnek, és az összes többi, a határozatot megszavazó magyar baloldali EP-képviselő megint a hazája ellen áskálódott, a honfitársaik ellen cselekedett. Ez szégyen” – írta. „Mi, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja határozottan kiálltunk a magyar emberek mellett a vitában és szavazatainkkal elutasítottuk a Magyarországot, a magyarokat nyilvánvaló hazugságot alapján elítélő szöveget” – tette hozzá Deutsch Tamás.

Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, „a haza nem egyenlő a Fidesz-kormánnyal, Magyarország nem egyenlő az orbáni rezsimmel”. Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ha Magyarországon demokratikus, tisztességes jogállam lenne, akkor Orbán Viktor és kormánya a mai nappal lemondana – tette hozzá.

Navracsics Tibor: A mostani uniós döntés nagy előrelépés

A mostani uniós döntés nagy előrelépés, mert az operatív programokat és a helyreállítási tervet minden valószínűséggel jóváhagyják, és az év végéig Magyarország meg tudja kötni az Európai Bizottsággal azokat a megállapodásokat, amelyek nyomán megérkezhetnek az uniós források, vagyis nem veszít pénzt Magyarország – jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön sajtóbeszélgetésen Budapesten.

A területfejlesztési miniszter elmondta, az EB által kért 17 vállalást teljesítette Magyarország, az igazságszolgáltatásra vagyis az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök módosításra vonatkozó uniós eljárás teljesítési határidje pedig 2023 március 31., vagyis tartják az előzetesen meghatározott ütemtervet. Navracsics Tibor elmondta, ugyan az EB állásfoglalásáról hivatalos értesítést nem kaptak, ám ha a sajtóban megjelenteknek megfelelően az operatív programok 65 százalékának kifizetését felfüggeszti a bizottság, az nem jelent forrásvesztést, csupán a kifizetések késleltetését – közölte.

Hozzátette, hogy az év végéig megállapodás születik a partnerségi megállapodásról és az EB a sajtóhírek szerint is elfogadásra ajánlja az újjáépítési tervet, vagyis újat nem jelent a bizottságnak a híradásokban megjelent álláspontja. Arról is szólt, hogy Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik az EB-vel és minden egyes lépést, amit a kondicionalitási eljárásban előírtak az ország számára, az EB-vel együttműködve hajtották végre.

Gulyás Gergely: Pénzt nem veszít Magyarország

Az eseményen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt hangsúlyozta, hogy pénzt nem veszít Magyarország, mert csak abban az esetben veszítene, ha idén nem írnák alá az EB-vel a partnerségi megállapodást. Gulyás kifejtette, amennyiben a hírekben szereplő döntés születik, akkor is beérkezik a 7 éves uniós költségvetésből időarányosan Magyarországnak a jövő évben járó 7 milliárd eurónyi uniós támogatás. A kifizetés késlekedése csak akkor következne be, ha 2024-ben is fennmaradna a források kifizetésének felfüggesztése.

A miniszter úgy vélekedett: a bizottságnak a hírekben megelőlegezett döntése csak kommunikációs változást jelent: ugyanis ezek szerint az EB, az Európai Parlament nyomására nem a megállapodások aláírására, hanem a kondicionalitási eljárás fenntartására helyezi a hangsúlyt, hogy keménységet mutasson Magyarországgal szemben. Gulyás Gergely azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Európai Unió közösen támogatná Ukrajnát azt mondta, hogy Ukrajnának meg kell kapnia ezt a pénz, vagyis a 18 milliárd eurót közös finanszírozás, vagy tagállamonkénti támogatás keretében.

Ugyanakkor ehhez kapcsolódó közös hitelfelvételről szóló javaslat nem született – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy közös hitelfelvételt biztosan nem támogat Magyarország. Arról is szólt: nem lát esélyt arra, hogy Magyarország támogatná a globális minimumadó tervét. Annál is kevésbé, mert amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a javaslatot, addig súlyos versenyhátrányt jelentene Európa számára, ha elfogadná.