Az oroszok kivonulnak Herszonból, az amerikaiak pedig szorgalmazzák a nagyobb hajlandóságot a tűzszünetre

Ma jelentek meg a hírek arról, hogy Szergej Szurovikin, a „különleges hadművelet” egyesített hadseregcsoportjának parancsnoka, kamerák előtt bejelentette: az oroszok kivonják csapataikat Herszon városából. Moszkva a döntést azzal indokolta, hogy már nem lehet tovább fenntartani a város ellátását és információik szerint az ukrán hadseregnek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztásával kapcsolatban – szerepel az MTI által kiadott közleményben. A szeptemberi ukrán offenzíva óta ez a legjelentősebb katonai fejlemény az idén február 24-én kirobbant háborúban.

Szurovikin hozzátette azt is, hogy jelen helyzetben kiemelten fontosnak tartják az orosz katonák életét megóvni és a felszerelések, valamint a fegyverzet harcképességét megőrizni. Egyértelmű, hogy az orosz erők hatalmas nyomás alatt vannak, mivel az ukrán hadsereg szeptemberben eredményes offenzívát hajtott végre az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzésére és jelen pillanatban pedig két irányból is nyomulnak Herszon városa felé. Ez a kivonulás több szakértő szerint egy vereséggel is felér most Moszkva számára.

Az elmúlt hetekben a Dnyeper folyó jobb partjáról helyi hatóságok szerint 80 ezer civilt evakuáltak és a Welt német lap helyi tudósítója arról írt, hogy  menekülésük előtt az orosz csapatok ami mozdítható volt azt el is vitték. „Az orosz hadsereg ellopta a magánautókat, a mentőautókat, tűzoltóautókat. A hadsereg a 30 önkormányzati buszt is elvitte. Útközben kifosztották a művészeti múzeumot, festményeket és szobrokat loptak. Állítólag még Grigorij Potemkin orosz tábornagy csontjait is exhumálták a megszálló erők a Szent Katalin-székesegyház kriptájából.”

Reális közelségbe kerülhet a tűzszünet?

Szintén a mai nap folyamán írta meg a g7 online gazdasági hírmagazin azt, hogy a háttérben az amerikaik elkezdték abba az irányba terelni az ukrán vezetést, hogy mutasson nagyobb hajlandóságot tárgyalásokra az orosz féllel. Ez érdekes fordulat lenne az USA álláspontjában, de a tűzszünet szorgalmazásának okai valószínűleg többek között azok lehetnek, hogy reális esély nincsen Putyin hatalomból való elmozdítására – írja a g7, valamint az is, hogy az amerikaiak közvélekedése megváltozott a háborúval kapcsolatban, például egyes felmérések szerint rengetegen gondolják úgy, hogy az Egyesült Államok túl sokat segít Ukrajnának.

Nem utolsó sorban valószínűleg Európára is gondolnak az államokban olyan téren, hogy mindenféleképpen csökkenteni kellene azt a kilátástalanságot amibe a kontinenst taszította a háború. Erre Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó is utalt kijevi látogatásán múlthéten pénteken. Megjegyzi a g7, hogy arról, miszerint az európai közvéleményre a „háborús fáradtság” lenne jellemző ellentmondásos adatokat lehet találni. Hivatkoznak a YouGov – Cambridge Globalism Project szeptemberi nemzetközi közvélemény-kutatására, mely alapján Nyugat-Európában a többség továbbra is úgy gondolja, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség megfelelő mértékű, vagy éppen nem is elegendő.