Megnyerte első sajtóperét a Szegeder, amelyben a városi piacigazgató lépett jogi útra velünk szemben

Még tavaly perelte be a Szegedert Rácz Attila, a Szegedi Városkép és Piac Kft. ügyvezetője, mivel szerinte egyik cikkünk megsértette jóhírnévhez való jogát. Első fokon a cégvezető javára ítélt a bíróság, másodfokon már mi nyertünk. Az Ítélőtábla döntése szerint a jogszerűen és etikusan eljáró sajtó a jogszabályok védelmét élvezi, és ha nem erre jutottak volna, az nagyon megnehezítené a média helyzetét a későbbiekben.

Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő még 2021 őszén állította azt Facebook-oldalán, hogy Rácz Attila tönkretette a Cserepes sori piacot, mielőtt a Maldív-szigetekre ment nyaralni. Főszerkesztőnk, Szűcs Dániel cikket írt erről és az utazás hátteréről, amiben idéztük Szabó állítását, majd nyilvános adatok alapján levezettük, hogy az ügyvezető a bejelentett jövedelméből gond nélkül megengedhet egy ilyen nyaralást. A piac bezárásával nem foglalkoztunk, Rácz mégis pert indított ellenünk.

Szerinte megsértettük a jó hírnevét azzal, hogy a piacot tönkretevő vezetőként említettük. Lapunk képviseletében Csűri Gábor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje azzal érvelt a bíróságon, hogy egy közpénzből működő önkormányzati cég vezetőjének el kell tűrnie azt a kritikát, amit egy önkormányzati képviselőtől kap, illetve hogy az idézet átvétele a forrás megjelölésével és a történet kontextusba helyezésével nem valósított meg híresztelést. Cikkünkben egyértelműen jelöltük, hogy az idézet Szabó gondolatait tükrözi, amik nem bizonyított tények, így nem követtünk el jogsértést.

Másodfokon nyertünk

Az elsőfokú bíróság szerint az idézett szöveg átvétele még ebben a kontextusban is alkalmas arra, hogy az ügyvezető társadalmi megítélését rontsa. Bár Rácz 500 ezer forintot követelt tőlünk, végül 100 ezer forint sérelemdíjat ítélt meg neki a Gyulai Törvényszék, de mi kiálltunk amellett, hogy ennyit el kell tűrnie, mivel elvállalt egy viszonylag magas, vezetői pozíciót, amit közpénzből finanszíroz a város.

„Az volt a kérdés, hogy közügy-e az ügy, és az a válasz, hogy igen. Egy önkormányzati cég vezetése közügy, ami ehhez kapcsolódik, azt megilleti a szélesebb nyilvánosság. Annak nincsen jelentősége, hogy egyébként közszereplő-e az érintett vezető. A vezetői tevékenysége és annak megítélése biztosan közügy” – mondja az ügyről Szabó Attila, a TASZ jogásza.

Ezért fellebbeztünk az ítélet ellen, és a Szegedi Ítélőtáblát végül sikerült meggyőzni az érveinkkel. Határozata szerint a Szegeder Szabó Bálint posztját szöveghűen, mégis kétségbe vonható politikusi álláspontként közölte és tájékoztatta az olvasókat a helyzet vitatott voltáról, ezért a cikk élvezi a sajtónyilvánosság, a sajtószabadság, a szabad tájékoztatás védelmét.

Lapunkat második alkalommal perelték be, ugyanakkor ez volt az első olyan sajtóperünk, amely ténylegesen lefolyt. A másik esetben végül a per fefolytatása előtt, saját költségeire elállt a felperes. Sajtópereket tekintve tehát büszkén jelentjük, hogy eddig egyből egyszer nekünk adott igazat a bíróság.

A cél a jogfejlesztés

A TASZ legtöbbször olyan ügyekben vállal képviseletet, amelyekben jogfejlesztés érhető el. Ebben az ügyben azt szerették volna, hogy a bíróság kimondja: ha a sajtó felelősségteljesen, az etikai normák szerint végzi a dolgát, akkor nem valósíthat meg jogsértést. A szervezet meglátása az, hogy a Gyulai Törvényszék nem volt arra tekintettel, hogy a sajtó feladata a közügyekről való tájékoztatás, és hogy ennek keretében bizony mástól is idézhet olyasmit, amit egy véleménycikkben nem írna le saját gondolatként.

A szervezet jogásza szerint a két ítéletből az olvasható ki, hogy a Szegedi Ítélőtábla jobban értette a sajtó alkotmányos szerepét, a Gyulai Törvényszék pedig inkább Rácz Attila személyiségi jogait védte. „Nem gondolom egyébként, hogy ez a két ítélet nagyon eltérő lenne:

mindkét esetben mérlegelt a bíróság, csak másra jutottak”

– mutat rá Szabó Attila.

Ha a Szegedi Ítélőtábla úgy dönt, hogy a sajtó nem idézhet szabadon, akkor az a szegedi sajtó helyzetét nehezítette volna addig, amíg a Kúria mást nem mond. „Azt nem mondta ki a Szegedi Ítélőtábla, amit mi nagyon szerettünk volna, hogy ha a sajtó etikusan, felelősségteljesen jár el, akkor szabadon idézhet akár valótlan állításokat vagy sértő véleményeket tartalmazó politikusi Facebook-posztokat is.”

Aktívabb polgárokra van szükségünk

A TASZ az ország több városában is megtalálható, a sajtó és a civil szervezetek számára műhelyfoglalkozásokat is szervez, melyek célja, hogy a jogi kihívásokra minden szereplő tudjon valahogy reagálni, készülni.

Azt gondolják, hogy a sajtó és a civil szervezetek kulcsszerepet játszanak abban, ami az ő alapító okiratukban rögzített céljuk: „azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben”. Szabó Attila szerint „ahhoz, hogy ehhez a célhoz közelebb jussunk, biztosan szabadabb sajtóra és biztosan aktívabb polgárokra van szükségünk mindenhol Magyarországon. Ezért igyekszünk tenni az eszközeinkkel”.