A családi pótlék jövő évi, nagyarányú emeléséről, valamint a gyerekvédelemben dolgozók béremeléséről beszélt a miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Magyar Péter igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a 2030-ig tartó parlamenti ciklusban elfogadják-e az új alkotmányt és választójogi törvényt.

A miniszterelnök kifejtette, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek 20–25 százalékos béremelést kapnak. Ennek első felét novemberben kapják kézhez, a második emelés pedig januárban lesz.

A kormányfő szerint ezzel még mindig „nem vagyunk kint a vízből, hiszen megalázóan alacsonyak a fizetések”, mint például az egészségügyi szakdolgozóknál vagy a rendvédelemben. Úgy fogalmazott, „rengeteg dolgunk van”, de azt látni fogja mindenki, hogy ennek a kormánynak az oktatás, az egészségügy, a gyermekvédelem kiemelt prioritás. Azért nem mond pontos számot, mert közben lesz egy minimálbéremelés, és lesz adócsökkentés, tette hozzá.

A szombaton bemutatott gyermekvédelmi jelentésnek egészen sokkolóak a megállapításai, mondta Magyar. Szerinte az összeomlás szélére ért a rendszer, és csak azért nem omlott össze, mert van sok ezer elhivatott szakember, akik emberfeletti munkát végeztek megalázó fizetések mellett és megalázó körülmények között.

Ugyanakkor elmondta, óriási, 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal vették át az előző kabinettől a kormányzást; a deficitet három hónap alatt ezermilliárd forinttal csökkenteni tudták. A kormány legfontosabb feladata, hogy fenn tudja tartani a költségvetés egyensúlyát, hogy csökkenjen a hiány, hogy olcsóbban tudják finanszírozni az államot, és ezzel több pénz kerülhessen az emberekhez. Ezeket a szempontokat együtt értékelve tudják meghatározni a 2027-es költségvetésben az állami alkalmazottak fizetésemelését, a személyi jövedelemadó csökkentését vagy a családi pótlék emelését.

Azt tudom garantálni, hogy nagyarányú családipótlék-emelés lesz – jelentette ki Magyar Péter, emlékeztetve arra, hogy a családi pótlékot 2008 óta nem emelték. Elmondta azt is, hogy a nap folyamán benyújtják a parlamentnek a gyermekvédelmi jogszabálycsomagot, amely a szabályok szigorítását jelenti. Az örökbefogadás szabályainak módosítása és annak kizárása mellett, hogy csecsemőket orvosi ok nélkül hónapokra, évekre kórházban tartanak, szigorítják a szexualitás felesleges, explicit kifejezésének kereteit is.

Ennek elemeként említette a köztéri és politikai reklámokra vonatkozó szabályok szigorítását, kijelentve, „hónapról hónapra, hétről hétre romlik a helyzet, ami a fiatalokat illeti, annyi rossz behatás éri őket, annyi explicit erőszakos, pornográf tartalom, amit mindenképpen korlátozni kell”. Ezeken kívül jó esély mutatkozik arra, hogy a jogszabály elfogadásával el lehet kerülni az Európai Unió Bírósága által kiszabott bírságot, illetve fel lehessen szabadítani félmilliárd eurónyi, oktatási célokra felhasználható uniós forrást.

A meleg párok örökbefogadására vonatkozó kérdésre a kormányfő vállalhatatlannak nevezte, hogy egy miniszter, egy politikus, nem pedig egy szakember dönt arról, egy gyermek kihez kerüljön, hol van megfelelő helyen. A konkrét jogszabály-módosításokkal kapcsolatban közölte, nem a miniszterelnök vagy egy pártelnök feladata megmondani, kinél vannak jó helyen a gyerekek. „A szeretet, a szerelem szabad, egy alapjog, és egy emberséges országban ez nem lehet kérdés; nem uszítunk embertársaink ellen szexuális vagy egyéb hovatartozás miatt” – jelentette ki.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy elindul az alkotmányozás, és reméli, hogy még szeptember végén feláll az a testület, amely felügyeli ezt a folyamatot. A grémium tagja lehet mások mellett a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, továbbá a jogi karok dékánjai, szakemberek.

A cél az, hogy olyan alkotmányozás legyen, amelybe bevonnak mindenkit, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, hívő, ateista, vidéki, budapesti, homo- vagy heteroszexuális. Egy olyan alkotmányt szeretnénk, amelyet mindenki elfogad, tisztel és betart – fogalmazott, jelezve, hogy hosszú alkotmányozási folyamatra számít. Mindenképpen az a cél, hogy legyen egy új alkotmány és egy új választójogi törvény.

Arra az újságírói felvetésre, hogy e két jogszabály mutatja meg, mennyi a különbség az új és az előző politikai berendezkedés között, Magyar Péter úgy nyilatkozott: nagyon heterogén a Tisza közössége, de abban biztosan egyetértenek, nem azért küzdöttek, hogy „bármiben is hasonló rendszert építsünk ki közösen, mint amilyen az előző volt”. Fontosnak nevezte, hogy időről időre beszámoljanak az embereknek, hogy „ne veszítsék el a valóságot”, a kapcsolatot, hogy lehessen kritizálni őket.

Magyar Péter példátlannak nevezte, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök a hétvégén ”megfenyegette” a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) ügyészeit, rendőreit, pénzügyőreit és vezetőit, ahelyett, hogy „felelősséget vállalt volna vagy vallomást tett volna ilyen–olyan formában”. A korábbi kormánypártok önkényt kiáltva nem állítottak jelölteket bizonyos testületekbe, az NVVH-ba a Mi Hazánk által javasolt személyek pedig visszaléptek. Kérdésesnek nevezte, hogy alkotmánybíró-jelöltjeik is így tesznek-e, megemlítve, egyikük részt vett a hétvégi kötcsei pikniken.