100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Tíz megyei jogú város nem fideszes polgármestere közös nyilatkozatban fordult az új kormányhoz az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakítása érdekében – erről számolt be közösségi oldalán Botka László. A városvezetők szerint közel egymillió embert képviselnek, és azt kérik a kormánytól, hogy vizsgálja felül az önkormányzatokat érintő elvonásokat, különösen a szolidaritási hozzájárulás rendszerét.
A nyilatkozatban a polgármesterek azt írják, „kitartó munkával, ciklusokon át nyertük el közösségeink bizalmát, győztük le a Fideszt, és megőriztük városaink szabadságát és fejlődését”. Szerintük az elmúlt tizenhat év egyik legnagyobb vesztese a magyar önkormányzati rendszer volt, mivel a korábbi kormányok „érdemi egyeztetés nélkül” vontak el jogköröket és forrásokat a településektől.
A levél részletesen felsorolja az elmúlt másfél évtized önkormányzati átalakításait. A polgármesterek emlékeztetnek arra, hogy állami fenntartásba kerültek az iskolák, a kórházak és a járóbeteg-ellátás, az építéshatósági jogköröket pedig a kormányhivatalokhoz rendelték. Emellett megszűnt a személyi jövedelemadó korábbi megosztása az állam és az önkormányzatok között, valamint az állam magához vonta a gépjárműadó teljes összegét is.
A nyilatkozat egyik központi eleme a szolidaritási hozzájárulás kritikája. A polgármesterek szerint az eredetileg a gazdagabb és szegényebb települések közötti kiegyenlítést szolgáló rendszer „néhány év alatt elviselhetetlen teherré vált”, miközben szerintük „követhetetlen, hová kerülnek ezek az összegek”.
Konkrét példákat is említenek: Győrben a helyi iparűzési adó 40 százalékát vonta el az állam, míg Székesfehérvártól 2026-ban 9,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vonnak el. A levél szerint „Szeged, Miskolc és sok más megyei jogú város hasonló cipőben jár”, míg Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhelyet „rendszeresen diszkriminálták”.
A polgármesterek szerint az elvonások következményeit közvetlenül a lakosság érzi meg. Úgy fogalmaznak, hogy a szolidaritási adó, az infláció és a magas energiaárak miatt egyre nehezebb fenntartani az olyan alapvető közszolgáltatásokat, mint a közvilágítás, a közösségi közlekedés, a bölcsődék működtetése vagy a hulladékgazdálkodás. Álláspontjuk szerint mára oda jutott a rendszer, hogy az önkormányzatok „érdemi fejlesztéseket saját erőforrásból már nem tudnak véghezvinni”.
A levélben a városvezetők azt kérik az új kormánytól, hogy a költségvetés előkészítése során „vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót”, valamint biztosítson kiszámíthatóbb, a feladatokhoz igazodó finanszírozást az önkormányzatok számára. Kiemelik azt is, hogy nem „többletjuttatást és nem városvezetői kiváltságokat” kérnek, hanem a közszolgáltatások működtetéséhez szükséges forrásokat.
A polgármesterek üdvözölték az új kormány által meghirdetett „átláthatósági és vagyonvisszaszerzési erőfeszítéseket”, és azt is javasolják, hogy az előző évek önkormányzati forráselvonásairól készüljön „tételes, nyilvános elszámolás”.
A közös nyilatkozatot Botka László szegedi, Csőzik László érdi, Györfi Mihály szolnoki, Horváth Jácint nagykanizsai, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi, Nemény András szombathelyi, Péterffy Attila pécsi, Pintér Bence győri, Pintér Tamás dunaújvárosi és Szücsné Posztovics Ilona tatabányai polgármester írta alá.













