„A legfrissebb ivóvízminőségi adatok alapján rendkívüli vizsgálat elrendelésére nincs szükség” – ezt írta a Szegedi Vízmű Zrt. a Szegedernek azután, hogy egy újszegedi lakos a Redditen arról számolt be, egy független laborvizsgálat során az otthoni csapvízben határérték feletti ammónium- és arzéntartalmat mértek.

A lakos bejegyzése szerint kíváncsiságból vizsgáltatta be az otthoni vezetékes vizet egy akkreditált laboratóriumban, bár azt nem árulta el, melyikben. Állítása alapján a legtöbb paraméter – köztük az ólom is –  megfelelő volt, két összetevő esetében azonban problémát találtak. Mint írta, az ammónium koncentrációja a megengedett határérték kétszerese volt, míg az arzénszint az egészségügyi határértéket mintegy 30 százalékkal haladta meg. A labor ezek alapján a vizsgált mintát hivatalosan nem minősítette ivóvíznek.

A bejegyzés szerint a hagyományos vízszűrő kancsók nem alkalmasak az arzén kiszűrésére, erre jellemzően fordított ozmózis elvén működő berendezéseket használnak. Mielőtt hivatalosan a vízműhöz fordulna, szeretné megtudni, egyedi problémáról vagy szélesebb körű jelenségről van-e szó, ezért a poszt írója másokat is vízvizsgálatra biztatott bejegyzése végén.

A témában megkerestük a Szegedi Vízmű Zrt.-t, amely azt közölte: az ivóvíz minőségét a hatályos jogszabályok és a népegészségügyi hatóság által jóváhagyott önellenőrzési terv alapján rendszeresen ellenőrzik. A társaság tájékoztatása szerint a fogyasztói hálózaton havonta több alkalommal történik mintavétel, beleértve az arzén- és ammóniumtartalom vizsgálatát is. Újszegeden két, Szőregen egy kijelölt mintavételi ponton vesznek mintát havi 2–3 alkalommal, és közlésük szerint 2025-ben az előírtnál 30 százalékkal több vízmintát vizsgáltak Szegeden.

A vízmű hangsúlyozta: az újszegedi minták arzéntartalma eddig minden esetben megfelelt a jogszabályi határértéknek. A társaság szerint a 2025-ben mért éves átlagos arzénkoncentráció Szegeden 0,007 mg/l volt, miközben a határérték 0,010 mg/l.

Az ammónium jelenlétével kapcsolatban azt írták, a térség mélységi vízadó rétegeinek természetes földtani adottságai miatt ismert jelenségről van szó, amely nem friss szennyezésből ered. A vízmű szerint a hálózatban mért nitrit- és nitrátértékek továbbra is alacsonyak, vagyis nem tapasztalható olyan folyamat, amely az ammónium átalakulására utalna, a mért értékek pedig „az emberi egészségre nem jelentenek veszélyt”.

A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízvizsgálati eredményeket jelentősen befolyásolhatja a mintavétel módja, körülményei,

illetve a házi vízhálózat állapota is.

Emiatt szerintük megbízható és összehasonlítható eredmények elsősorban szabványos, akkreditált mintavételi és laboratóriumi eljárásokkal biztosíthatók.

Az arzén jelenléte sem újdonság itt az Alföldön. A 2010-es évek elején még mintegy 400 hazai településen haladta meg az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, 2020 végére ez a szám 10-re csökkent, pár évvel ezelőttig pedig 9-re. A kilenc település közül nyolc esetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a vízminőséget „kémiai szempontból nem elfogadható”-nak minősítette 2023-ban.

A legtöbb arzénos vizű település Szeged mellett található: Makó, Makó-Rákos, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Földeák, Óföldeák, Maroslele és Székkutas. Még mindig állnak azok a konténerek, ahonnan hazavihetik a tiszta ivóvizet a lakosok, mert Makón például a megengedett arzénmennyiség három–négyszerese volt jelen 2024-ben, és ez azóta sem valószínű, hogy változott.

Eddig csaknem 5 milliárd forintot költöttek arzénmentesítésre, a kiépített rendszer azonban jelenleg nem működik. Az első projektzáráskor Makón Lázár János még annyira felbőszült, hogy kilátásba helyezte a felelősök felkutatását, a politikus akkori nyilatkozata szerint akár börtönt is érdemelne az, aki elszúrta. Végül a makói esetben nem találtak felelősöket.