Még mindig állnak Makón és a járás falvaiban a konténerek, ahonnan hazavihetik a tiszta ivóvizet a lakosok, ha akarják. Mindezt azért, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2022-es jelentése szerint a makói járás nyolc településén, és Székkutason kémiai szempontból elfogadhatatlan az ivóvíz. Makón például a megengedett arzén mennyiség három–négyszerese van jelen, írja a szeged.hu.
Hétfőn a Magyar Közlönyben a kormány arról rendelkezett, hogy készüljön tanulmányt a projekt teljesítésével összefüggésben, és a két uniós pályázat pénzét a kormány biztosítja.
A portál cikke szerint másfél évtizede még legalább négyszáz településen nem felelt meg az uniós előírásoknak az ivóvíz. Ezért 2012-től ivóvízminőség-javító programok dömpingje indult. Makón és a járáshoz tartozó települések zömén azonban nem sikerült három év alatt lezárni azt, miközben hárommilliárd forintot nyertek KEOP-pályázaton.
Miután 2015-ben lezárták az uniós projekteket, sok helyen panaszkodtak, hogy sárga, fekete, vörös ivóvíz folyik a csapokból. 2018 júniusában nyilvánosságra hozták azon projektek listáját, amiknél szabálytalanságokat állapítottak meg. Hét projekt – köztük a makói – esetében szerepelt az, hogy nem valósították meg a programot. Néhány helyen – így Mórahalmon is – az első szakaszt ezért egy második ütem követte.
A makói járásban engedélyt kaptak a szakaszolásra az első körös projekt sikertelensége miatt, így 2017-ben indult egy KEHOP-program, ennek során 1,4 milliárd forint támogatást kapott a település, írja a városi lap. A programnak 2022 végén kellett volna zárulnia, ám az NNK 2022-es jelentéséből látható, hogy továbbra sem értek el eredményt.
Az első projektzáráskor Makón Lázár János még annyira felbőszült, hogy kilátásba helyezte a felelősök felkutatását, a politikus akkori nyilatkozata szerint akár börtönt is érdemelne az, aki elszúrta. Végül a makói esetben nem találtak felelősöket. Jelenleg az újabb milliárdok elköltése után továbbra is arzénos a víz Makón.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder