A Szegedi Tudományegyetem Doctor Honoris Causa díszdoktori címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak, aki korábban Szegeden tanult, és máig szoros kapcsolatban áll az intézménnyel. A kitüntetést májusban adják át – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

Krasznahorkai László 1954-ben Gyulán született, a Nobel-díjas író egyik alma matere a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE), ahol 1973 és 1976 között jogi tanulmányokat folytatott.

A közlemény szerint első írása a jogi kar diákújságjában jelent meg, Szabó Gábor irodalomtörténész, az SZTE BTK egyetemi docense szerint ez valójában „későbbi életművének esszenciája”. Krasznahorkai első novellája 1977-ben a Mozgó Világban Tebenned hittem címmel jelent meg. 1977 és 1982 között a Gondolat Kiadónál dolgozott. Az ELTE magyar–népművelő szakján 1983-ban diplomázott.

Az író az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Kínán át Japánig számos helyen élt és több jelentős alkotóval – például Allen Ginsberggel is – kapcsolatba került. Első jelentős műve, az 1985-ös Sátántangót számtalan nyelvre lefordították. E mű alapján forgatta a világhírű rendezővel, Tarr Bélával első közös filmjét. Együtt dolgoztak Tarr 2011-es utolsó, A torinói ló című filmjéig. A több műfajban is alkotó Krasznahorkai László legutóbbi, 2025-ben megjelent regényének címe: A magyar nemzet biztonsága – Vadászat pillangóra.

Krasznahorkai László elnyerte 1993-ban Németországban az év legjobb könyvének járó Bestenliste-Preist, 2004-ben a Kossuth-díjat, 2014-ben az America Award in Literature életműdíjat, 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”. 2026 márciusában megkapta a francia L’Ordre des Arts et des Letters, vagyis a Művészetek és Irodalom Érdemrendje kitüntetés legmagasabb, commandeur fokozatát.

Krasznahorkai László szoros kapcsolatban maradt szegedi alma materével. Az SZTE BTK és az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium szervezésében beszélgetések, kerekasztalok és könyvbemutatók résztvevője volt. Az életművét kutató egyik legjelentősebb hazai irodalomtudományi műhely működik az SZTE bölcsész karán. Az SZTE részt vesz a világirodalmi jelentőségű alkotó munkásságának megismertetésében és az olvasás népszerűsítésében.

A szegedi bölcsészkar 2026 májusában négy rendezvénnyel tiszteleg a Nobel-díjas író előtt, az egyiken maga az író is megjelenik – áll a közleményben.

Az írót januárban Szeged új díszpolgárának jelölte Botka László polgármester. „Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy Krasznahorkai László Szegeden kezdte egyetemi tanulmányait, itt publikálta első műveit. Művei, tanítása a mi európai, magyar szegediségünk” – fogalmazott a városvezető, aki szerint a szegedieké „minden, amiért szép, amiért jó magyarnak lenni”.

Krasznahorkai eltérően áll hozzá a magyarságához, márciusban megosztó gondolatokat fogalmazott meg egy külföldi lapnak adott interjúban, többek között azt mondta, minden erejével küzd az ellen, hogy „csak magyar legyen”. Anyanyelvéről azt mondta, szereti, és szerencsésnek érzi magát miatta, de más nyelveket is ugyanígy tisztel. Ekkor Magyarországot egy elmegyógyintézethez hasonlította, ám érdekes kérdés lehet, hogy a kormányváltás után változott-e erről a véleménye.