Az atomtitkos félegyházi vasúti tervek – heti hírlevél #128
Lázár már be sem építhet egy erdőt, ráadásul még a tram-train is lassabban jár. Matolcsy körül lassan elfogy a levegő, a BYD körüli levegőt pedig az SZTE figyeli.
Lázár János már be sem építhet egy erdőt anélkül, hogy megszólnák érte, ráadásul még a tram-train is lassabban jár. Matolcsy György körül lassan elfogy a levegő, a BYD körüli levegőt pedig az SZTE figyeli.
Lássuk, miről adtunk hírt szeptember 18. és 24. között!
Fotó: Bálint András / Szegeder
1. A BYD fizeti a szegedi egyetem környezetvédelmi méréseit, de ettől még nem összeférhetetlen az együttműködésük
A Szegedi Tudományegyetem végzi a BYD szegedi gyárának környezetvédelmi monitoringjához kapcsolódó méréseket, amelyeket maga az autógyártó finanszíroz. Az SZTE a levegő, az ipari szennyvíz, a talajvíz, a talaj és a zajterhelés mellett a kibocsátási forrásokat is vizsgálja, holott az egyetem és a BYD között már korábban is több oktatási és kutatás-fejlesztési együttműködés jött létre. Emiatt felmerült, hogy mennyire tekinthető függetlennek az egyetem, az SZTE azonban azt közölte, hogy a BYD nem szólhat bele sem a mérésekbe, sem az eredmények értelmezésébe vagy közzétételébe.
A jogi és hatósági szerepek is elkülönülnek: a méréseket az SZTE végezheti, de a környezetvédelmi előírások betartatása és az esetleges jogsértések megállapítása a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal jogköre. Szakértők szerint önmagában a BYD általi finanszírozás és a korábbi egyetemi együttműködések nem jelentenek összeférhetetlenséget, ugyanakkor fontos garancia, hogy a konkrét méréseket végző munkatársak szakmailag ne legyenek utasíthatók az eredmények tekintetében. A mérési adatokat a tervek szerint nyilvánosan is hozzáférhetővé teszik, így a környezeti hatások alakulása külsőleg is ellenőrizhető maradhat.
2. Atomtitkot nem őriznek úgy, mint egyes beruházások terveit
Legény Dániel kollégám, miközben könnyű esti olvasmány után kutatott, erőteljes kontrasztot azonosított a Kiskunfélegyháza–Szeged és a Bécs–Hegyeshalom vasúti viszonylat terveinek hozzáférhetősége között. Utóbbiról magyar szemmel megdöbbentő mennyiségű komplett tervrajz érhető el egy erre dedikált oldalon, és ez igaz más, német és osztrák beruházásokra is: már jóval az építkezések megkezdése előtt részletes és közérthető dokumentációt tesznek közzé.
Szegedről pedig igazán nem kell messzire tekinteni, hogy példákat gyűjtsünk ennek a hozzáállásnak a szöges ellentétére: az említett félegyházi vonal felújításának részleteit atomtitokként óvják a bennfentesek. Még arról is csak sejtésünk lehet, mely szakaszokon lesz kétvágányú a közlekedés, hiszen a Szegeder kifejezetten erre irányuló kérdésére sem érkezett válasz. De a vasúton kívül sem egyszerűbb a beruházásokról beszámoló újságíró helyzete, több városi és egyetemi projektnél előfordult, hogy sem látvány-, sem mérnöki tervek nem álltak rendelkezésre.
Bár akad példa a közelmúltban ilyen mellékletek közzétételére is, a sajtóhoz ezeket továbbra is korlátozottan juttatják el. Pedig az olvasottsági mutatók alapján nagy érdeklődés övezi a látványterveket, és számos külfüldi mintát találni arra, hogy ezeket meg is osztják a közvéleménnyel.
3. Megrepedt az algyői vasúti híd szerkezeti eleme
A MÁV egy rutinellenőrzés során repedést talált az algyői vasúti Tisza-híd egyik keresztmerevítő elemén, ezért a megengedett sebességet 100 km/óráról 60-ra csökkentették. A korlátozás a Szeged–Hódmezővásárhely tram-traint és a Szeged–Békéscsaba vonal járatait is érinti, de a vasúttársaság szerint a menetrendben ez egyelőre nem okoz fennakadást, körülbelül egy percnyi menetidő-növekedéssel kell számolni. A hiba okát még vizsgálják, egyelőre így a javítás módja és költsége sem ismert.
A híd felújítását korábban végző Swietelsky Vasúttechnika Kft.-t is megkeresték az esettel kapcsolatban, de a cég nem tudott információval szolgálni, mivel hozzájuk nem érkezett garanciális megkeresés. A korábbi években egyébként már előfordult sebességkorlátozás a hídon: a tram-train indulásakor a szerelvények „kígyózó” mozgása miatt csak 80 km/órával haladhattak, amit végül lengéscsillapító-cserével sikerült mérsékelni. Az imbolygás azonban a mai napig érezhető az átkelőn, a vasúttársaság ugyanakkor nem tért ki rá, hogy ez hozzájárulhatott-e a híd sérüléséhez.
Matolcsy Györgyöt hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a rendőrség egy, az Erste Bankra irányuló állítólagos hatósági nyomásgyakorlás ügyében. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az MNB Bankfelügyeleti Központjának egyes vezetői 2023-ban vezetői utasításra visszaéltek hivatali hatáskörükkel, azzal a szándékkal, hogy elmozdítsanak egy személyt egy osztrák bank felügyelőbizottságából. A nyomozók több gyanúsítottal együtt a volt jegybankelnöknél is házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, és tanúkat is kihallgattak, hogy tisztázzák, történt-e befolyásolási kísérlet.
Egy nappal később kiderült, hogy Matolcsy szabadlábon védekezhet, miután a hatóságok nem látták indokoltnak sem az őrizetbe vételt, sem a kényszerintézkedések alkalmazását. Az ügy egyik gyanúsítottját sem kellett előállítani, valamennyien megjelentek idézésre a Nemzeti Nyomozó Irodánál.
Lázár János batidai birtokán nemcsak teniszpálya, hanem egy tó és egy kisebb napelempark is engedély nélkül épült, miközben a terület erdő besorolású volt. A volt építési és közlekedési miniszter 13 millió forintos bírságot kapott, mert a területeket jogszerűtlenül vette igénybe, egyúttal arra is kötelezték, hogy a törvénytelen állapotot szüntesse meg és gondoskodjon a terület helyreállításáról.
Az Átlátszó korábban már feltárta, hogy a batidai kastély közelében lévő birtokon teniszpálya épült, noha a helyi szabályozás ezt erdőterületen nem tette volna lehetővé. A friss kormányhivatali tájékoztatásból kiderül, hogy nemcsak a sportlétesítmény, hanem utak, parkosított részek, tavak és gazdasági épületek is szabálytalanul lettek kialakítva. Lázár szerint a teniszpályát egyetlen fa kivágása nélkül építették, más részek pedig az erdőgazdálkodást szolgálták, és akkoriban azt az információt kapta, hogy nem engedélykötelesek.
Bálint András kollégám felvétele a Gumis-tóból kihalászott abroncsokról több rétegben is megmozgat. Kicsit Kárpát-sivatagos, klímaszorongós, kicsit nyár végi, kora őszi hangulatkép. Ami miatt viszont a legjobban kapcsolódom hozzá, az gyerekkorom legfontosabb moziélménye, az idén 20 éves Verdák képi világának áthallása, a fotót nézve egészen Kipufogófürdő-külsőn érzem magam.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Lehetsz több száz vagy több ezer kilométerre: Szeged továbbra is a te városod. A Szegeder pedig akkor is figyel arra, mi történik otthon, amikor te épp, vagy már, máshol élsz. Tegyél támogatásoddal azért, hogy Szegeden továbbra is legyen független helyi sajtó, amely utánajár, kérdez és számon kér!
