A BYD-akták feloldása, az SZTE visszaszerzése, harmadik híd – összeszedtük, miket ígértek Magyar Péterék Szegednek

Számos olyan ígéret hangzott el a választási kampány során, amely nem kifejezetten Szegedre és környékére vonatkozik, de beteljesülésük hatással lehet az itt élőkre is. Ilyen például az euró bevezetése, az önálló egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztériumok létrehozása, valamint a diverzifikációra való törekvés az energiabiztonság érdekében. De az alföldi térség ügyeiről sem feledkeztek meg.

Cikkünkben tételesen összegyűjtöttük, mit és milyen határidővel ígértek a Tisza Párt jelöltjei a szegedieknek.

A bűvös harmadik híd

Ez az egyik olyan ügy, amiben egészen konkrét vállalást tett a pártvezér. Magyar Péter tavaly decemberben a Széchenyi téren azt ígérte Szegednek, hogy 2030-ig megépítik a harmadik hidat. Pártja választási programjába is bekerült a tervezett infrastrukturális beruházás, vasúti és tram-train kapcsolattal együtt.

A programban a vonatkozó rész így szól: „Budapesten megépítjük a Galvani-hidat és a Soroksári-Duna-hidat, kötöttpályás közlekedéssel. Szegeden új Tisza-hidat építünk vasúti és tram-train-kapcsolattal.”

Nem a Tiszától hallottak először hasonló vállalásokat az alföldiek: a Fidesz évtizedekig kampányolt a híddal, a Botka-vezette önkormányzat is próbálkozott vele, de felszállt az ígéretvonatra egyszer még a Jobbik is. 

Lázár János és tárcája szerint jelenleg az SZTE-vel való egyeztetés késlelteti a folyamatot – a tervezett nyomvonalba belelóg egy egyetemi épület, így vagy le kell bontani azt, és máshol felépíteni, vagy nem valósulhat meg a fejlesztés a korábban ígért formában.

A Szegeder tudomása szerint viszont az intézmény érdemben nem akadályozza a beruházást, és Fendler Judit kancellár is arról beszélt, hogy annak megvalósulása „mindannyiunk érdeke”.

Emellett persze kíváncsian várjuk, a Tisza hogyan és milyen forrásból kívánja megoldani, hogy a híd is megépülhessen és az egyetem is zavartalanul folytathassa munkáját.

Elővárosi közlekedés

Kapcsolódva az előző témához, a Tisza programjában szerepel, hogy kiemelt figyelmet kap majd Szeged és térsége is a vasútfejlesztéseknél. Konkrét ígéretként szerepel az egésznapos, óránkénti InterCity-közlekedés biztosítása korszerű járművekkel a Budapest–Szeged vonalon. Itt az órás ütemezés már létezik, a korszerű járművek kérdése kardinális inkább.

Emellett a programjukban azt is írják, hogy kiemelt figyelmet kapnak azok a területek, ahol a vasúti utazások háromnegyede történik, és ennek kapcsán azt ígérik, „átfogó elővárosi közlekedésfejlesztést indítunk Budapest központi régiójában, valamint Szeged, Miskolc, Győr, Debrecen–Nyíregyháza és Pécs térségében”.

A Homokhátság vízpótlása

A Homokhátság is egy olyan kérdés, amelyről hiába záporoznak a nyilatkozatok, a valóságban rendkívüli szárazság tapasztalható. A legabszurdabb talán az volt, amikor petíciót indított az ügyben Mihálffy Béla KDNP-s politikus, aki amúgy a térség országgyűlési képviselője, tehát elviekben kevésbé súlytalan eszközökkel is élhetne, vagyis élhetett volna a helyiek érdekében, mégsem tette.

Nem csoda, hogy a Tisza már novemberben is napirendre tűzte a témát. Az országgyűlési jelölt-jelöltek novemberi versenyében mindhárman fontosnak tartották a vízpótlást. A listáról bejutó Sóti Anikó csak szűkszavúan írt róla, a végül listára sem kerülő Gellérfi Zsombor kiemelte az öntözési infrastruktúra fejlesztését, az egyik egyéni győztes, Gajda Attila pedig az új mezőgazdasági technológiák behozatalát is hozzátette. A programban is szerepel a Homokhátság vízmegtartásának javítása: „Komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítunk.”

A BYD-gyár ügye

Magyar Péter már 2025 márciusában a Széchenyi téren élesen bírálta a beruházást: „kínai érdekből, nagyjából tízezer Fülöp-szigeteki munkással telepítenek nektek egy óriási gyárat Szegedre, ahol munkaerőhiány van. A városnak ebből nem lesz bevétele, de cserébe lesz szolidaritási adó”.

Magyar akkor világossá tette, hogy nem szeretne nagy számban külföldi munkaerőt az üzemben.

Később már kézzelfoghatóbb ígéretek hangzottak el tiszás politikusok részéről: feloldják a BYD-beruházás titkosítását, minden környezetvédelmi és építési információt nyilvánosságra hoznak, a dolgozók egészsége érdekében szigorú szabályokat tartatnak be, valamint országos hatáskörű akkumulátoripari szakhatóságot állítanak fel.

A Szegedi Tudományegyetem fejlesztése

Stumpf Péter még jelöltként fontos feladatnak mondta ki a szegedi klinika elavult tömbjeinek felújítását. A párt programja szerint a műtéti várólistákat országosan legfeljebb hat hónapra, a járóbeteg-várólistákat két hónapra csökkentenék 2027 végéig, évi 500 milliárd forint többletráfordítással.

Stumpf azt mondta, egyetemi oktatóként úgy véli, zsákutca az egyetemek alapítványokba helyezése, és Magyar Péter is ígérte, visszaveszik a központosított intézményeket. Vállalásaik között szerepel még a Szegedi Tudományegyetem „európai szintű tudásközponttá fejlesztése”.

MNB-ügy 

A független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni a Magyar Nemzeti Bank problémás gazdálkodásáról. 2025 elején azonban a korábbiaknál komolyabb visszhangot kapott a téma, amikor az Állami Számvevőszék jelentése is súlyos hiányosságokat tárt fel. Az MNB alapítványain keresztül több száz milliárd forint tűnt el.

A Tisza azt ígéri, hogy évekre visszamenőleg kivizsgálja az MNB gazdálkodását, tekintettel az MNB-alapítványokra is. Ez annyiban érinti városunkat, hogy Polner Eörs szegedi fideszes önkormányzati képviselő az egyik alapítvány, a PADME felügyelőbizottságának elnöke volt.

A politikus emiatt tavaly augusztusban lemondott a szegedi Fidesz-frakcióvezetői pozíciójáról, korábban pedig lemondatták az önkormányzati felügyelőbizottsági tagságáról is.

EU-s források

A végére hagytuk az egyik legfontosabb ügyet, ugyanis a fenti ígéretek teljesítésében nagy szerepe lehet az uniós források hazahozatalának is, amennyiben ez összejön a Tiszának.

A párt már alig pár hónaposan kampányolt ezzel, 2024 májusában a szegedi Dóm téren is szóba került az Erasmus-program és az EU-s források visszaszerzése a szegedi egyetemisták számára.

Stumpf Péter részéről elhangzott az is, hogy az uniós pénzek egy részét a szegedi lakótelepek felújításának folytatására fordítaná.

Hogy a fentiek közül mi, mikorra és milyen keretek között tud megvalósulni, arról a Tisza helyi képviselőit is igyekszünk megkérdezni a közeljövőben.