Magyar Péter Szegeden: Addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle

Magyar szerint az ország helyzete – ennek ellenére – nem, hogy javult, hanem rosszabb lett tavaly tavasz óta. „De mégis egy másik országban élünk, rengeteg víz lefolyt a Tiszán. Az ország legfantasztikusabb szakemberei csatlakoznak hozzánk” – mondta a pártelnök, aki két ilyen embert is bemutatott a hétfői szegedi gyűlésen.

Köztük Bódis Kriszta dokumentumfilmest, a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, felzárkóztatásával és integrációjával foglalkozó Van Helyed Alapítvány vezetőjét, aki a napokban kormányzati oldalról több támadást is kapott a Tiszához való csatlakozása miatt. Bódis szerint karaktergyilkosság áldozata, amit különösnek tart, mert több politikai oldallal dolgozott már együtt, köztük az Orbán-kormánnyal is.

„El a kezekkel Bódis Krisztától, aki egyedül többet tett az utóbbi két évtizedben a magára hagyott családokért, mint a háromezer oligarcha, akik túszul ejtették ezt az országot” – védte Magyar Péter a dokumentumfilmest.

„Nagyon sok szeretetet kapok. Sajnálom, hogy ez az apropója, de sok erőt ad” – kezdte Bódis, aki állítása szerint régóta hallgatja, hogy „egy fecske nem csinál nyarat, hogy széllel szemben nem szabad…”, de ennek ellenére kitartott a tevékenysége mellett.

Magyar ismét megígérte, egy jövő évi választási győzelem esetén hazahozzák az EU-s forrásokat, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, és 8 évben maximalizálják a miniszterelnöki megbízatást.

„A Tiszában nem osztogatunk pozíciókat, a Tiszában feladatok vannak, mert minden területen válságos állapotban van a hazánk” – fogalmazott, majd Antall Józsefet idézve azt mondta, „addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle”.

A fiataloknak pedig azt tanácsolta, „ne azt kérdezzétek, hogy a hazátok mit tehet értetek, hanem hogy ti mit tehettek a hazáért”. A tömegtől végül „kitartást és jó egészséget” kívánva köszönt el, mert „kórházba kerülni nem érdemes”.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.

Magyar Péter átvette és újra a belpolitika felé terelte a szót, Orbán Viktort olyan (szinte) bödőcsi jelzőkkel illetve, mint „felcsúti maharadzsa vagy Maradona”, „szebb napokat látott miniszterelnök”, illetve „nem a munkától, de megfáradt tsz-elnök”.

A kormányfőtől arra követelt magyarázatot, „hogyan sikerült húsz év alatt neki és Gyurcsány Ferencnek a hazánkat a legszegényebb és legkorruptabb uniós országgá tenni”. „Van egy mondás Felcsúton: aki nem vejem, az ellenem. Értjük a viccet, miniszterelnök úr, csak nem szeretjük” – mondta Orbán vejére, Tiborcz Istvánra utalva.

Áttérve a gazdaságra „Nagy »majd jövőre megcsináljuk« Márton gazdaság-visszafejlesztési miniszterről” beszélt, aki októberben azt mondta, hogy agyonütöttük az inflációt, ehhez képest januárban ismét Magyarországon a legmagasabb.

„Kínai érdekből, nagyjából 10 ezer fülöp-szigeteki munkással telepítenek nektek egy óriási gyárat Szegedre, ahol munkaerőhiány van” – mondta a politikus áttérve az épülő BYD-gyárra. „A városnak ebből nem lesz bevétele, de cserébe lesz szolidaritási adó”, amelyet szerinte azért szednek be az önkormányzatoktól, mert „üres a kassza, nincs EU-s pénz, amit ellophatnak”.

„Kínai érdekből, nagyjából 10 ezer fülöp-szigeteki munkással telepítenek nektek egy óriási gyárat Szegedre, ahol munkaerőhiány van” – mondta Magyar Péter, a Tisza elnöke hétfő este egy 3–4 ezres tömeg előtt a szegedi Széchenyi téren, ahol a BYD mellett általános belpolitikai kérdésekről is beszélt, valamint bemutatta a párt új szakpolitikusait. Magyar a hétfői napon több Csongrád-Csanád vármegyei településre ellátogatott országjárása alkalmából, amely kedden Ópusztaszer, Ruzsa, Hódmezővásárhely és Szentes településekkel folytatódik.

„Ki kér zászlót?” – kérdezgette egy idősebb hölgy a Széchenyi téren gyülekező embereket háromnegyed hat körül. „De ingyen” – tette hozzá, mire vissza is fordult a vele szemben haladó lány, hogy „akkor kérek”. „De kérem vissza a végén!”, figyelmeztetett a Tisza-aktivista néni, és már ment is tovább a gyülekező tömeg, vegyesen fiatalok és idősebbek között.

Közben egészen megtelt a tér közepén lévő sétány, majd végül Magyar Péter megkezdte beszédét, egyszerre minden korosztályhoz szólva. Bevezetésként megköszönte hogy a helyieknek, hogy „itt a Tisza fővárosában agyonverték az állampártot” a tavalyi önkormányzati és európai parlamenti választásokon, „irányt mutatva ezzel az egész országnak”.

„Ne szégyelljük a sérülékenységeinket. Ha ezeket eltitkoljuk, nem tudunk egymásnak segíteni” – mondta, és ezt egy személyes történettel támasztotta alá.

Édesanyja iskolás korában a hátsó padban ült, és mindenki azt hitte róla, hogy buta, hiszen nem tudta, miről van szó, amikor felszólították az órán. Majd kiderült, hogy csak nagyothall és semmit nem ért abból, amit a tanár beszél. A helyzeten TBC-gyógyszere is rontott, így idővel már alig hallott valamit.

„Hallókészüléket hordott, és nem mert emberek közé menni. A szép hosszú haját úgy fésülte, hogy ne látszódjon. Tudjátok, miért nyírtam föl a hajam? Mert kiderült, hogy örököltem édesanyám hallássérültségét, es nem akartam szégyellni a hallókészülékemet” – mesélte Bódis Kriszta.

Bódis után Magyar Péter az egykori vezérkari főnököt, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot hívta színpadra, „akitől igazán megrettentek a Karmelitában az urak, akik soha nem voltak katonák és csak hírből ismerik a veszélyt, csak kedvtelésből járnak helikopterrel”.

Ruszin-Szendi a háborúról beszélt, mint mostanában szinte mindenki szerinte. „Olyan emberek beszélnek a háborúról, akik képesek összekeverni a lőpor szagát a hétvégi bográcsozás füstjének szagával. Én láttam a háborút közelről. A szenvedést, a pusztítást, a halált. Senki nem akarja Magyarországon a háborút. Aki mást mond, az becsapja magát” – jelentette ki.