Az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint Szeged kiemelkedően jól használja és kombinálja a különböző uniós és saját forrásokat, valamint előremutató módon alkalmazza azokat a város fejlesztésére – derült ki Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester Facebook-bejegyzéséből.
Az EB ezért sajtótúrát szervezett, amelyen a kohéziós politikát és az uniós források helyi felhasználását mutatták be újságíróknak. A többnapos eseményen Szeged városfejlesztési alpolgármestere ismertette az elmúlt húsz év legfontosabb uniós projektjeit a városban.
Szegeden az első uniós finanszírozású fejlesztés 2001-ben, a Kárász utcán valósult meg előcsatlakozási forrásból. Azóta 17 nagy projekt készült el, köztük a Szent István tér, a Mars téri piac, a Tisza Lajos körút és a Móra park felújítása – utóbbi Hild-díjat is kapott.
Az alpolgármester elárulta, az elmúlt évtizedek belvárosi fejlesztéseit be is járták a látogatás során, így megnézték a Gogol utcában kiépítés alatt lévő vízmegtartó rendszert, de megmutatták a következő évek beruházásainak helyszíneit is.
A legtöbb beruházás a zöld szemléletet is képviselte, új zöldfelületeket és fenntartható elemeket hozva létre, hangzott el a Szeged Televízió híradójában, ahol Nagy Sándor elmondta, az elmúlt években azonban a kormány politikája miatt az uniós források elapadtak, így a város kénytelen volt saját költségvetésből folytatni egyes fejlesztéseket.
Példaként az alpolgármester a Gogol utca rekonstrukcióját említette, amelyet jellemzően uniós pénzből valósítottak volna meg. „Nyilván ezt hosszú távon így nem lehet, nem tudják kiváltani ezek a helyi források az uniós fejlesztési lehetőségeket” – tette hozzá. A városvezetés bízik abban, hogy hamarosan ismét elérhetővé válnak az uniós források.
Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy Szeged zöld városként kiemelten fontosnak tartja a szemléletformáló projekteket is. Jelenleg két ilyen program fut: a Cool Life projekt a városi hőszigetek kutatására, míg a ReGreenX program szárazságtűrő növényfajok telepítésére fókuszál.