Kiírták az első tendert a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonal korszerűsítésére: egyelőre mérnöki és műszaki ellenőri feladatok ellátásához, továbbá a meglévő tervek felülvizsgálatára és jóváhagyására. A tenderkiírásból kiderült, amit már eddig is sejteni lehetett, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Hegyi Zsolt MÁV-vezér kijelentésével ellentétben nem lesz végig kétvágányú a vasúti pályaszakasz.
A teljes vasúti beruházás két vármegyét érint: a valamivel több mint 59 vágánykilométerből 17 kilométer halad Bács-Kiskun, míg a maradék 42 kilométer Csongrád-Csanád vármegyében. Arról, hogy ebből mennyi lesz kétvágányú, a dokumentum nem ír bővebben: csak annyi áll benne, hogy „egyes szakaszokon kétvágányú pálya épül”. A második vágányról a MÁV-ot kérdeztük, amint válaszolnak, bővítjük cikkünket.
A projekt elsődleges célja az egyvágányos szűk keresztmetszet lokális feloldása a pályageometria minimális változtatásával, mellyel a menetrend is javulhat, és 160 km/h-val is haladhatnak az arra alkalmas vonatok. Az új pálya 225 kN tengelyterhelésre lenne alkalmas.
Átépítik Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Csengele, Kistelek, Balástya, Szatymaz, Kiskundorozsma állomásnál a vágányokat és cserélik a kitérőket. Az említett állomásokon emellett a peronokat is korszerűsítik és magasítják, perontetőt és közvilágítást építenek ki, valamint aluljárókkal és liftekkel segítik az utasközlekedést.
Újdonság, hogy a kiírásban megjelenik egy teljesen új, ma nem létező „Szeged-Kecskés” állomás is,
ahol szintén átépítenének mindent. Ez arra enged következtetni, hogy végül megépül a tervezett vasúti megálló Kecskéstelepnél, ahol a Szabadkai utat a vasút alatt vezetnék el. A kecskési állomás építésére utal az is, hogy egy „különszintű közúti keresztezést biztosító híd” építéséről van szó a dokumentumban. Bár helyszínt nem írnak, máshol nem nagyon jöhet szóba ilyen műtárgy. Az említett híddal épülhetne akár egy új megálló is a 4-es villamosnak az állomás alatt, később a kecskési villamos és a szabadkai TramTrain bekötését lehetővé téve ezzel a szegedi vonalhálózatba.
A kecskési ”híd” mellett a vonalon az összes műtárgyat teljeskörűen korszerűsítenék, valamint összesen 32 közúti átjárót építenének át – mindegyik marad azonban sorompós. Kevesebb átkelési lehetőség lenne viszont, mivel megszűnik három közúti átjáró. Zajvédő falat is építenének mintegy 1,2 kilométer hosszon, emellett 180 épület bontása, felújítása vagy építése jött szóba a dokumentum szerint. A villamos állítású váltók mellett a biztosítóberendezés is új lenne, de utastájékoztató rendszert és új, nyíltvonali távbeszélő rendszert építenének ki.
Teljesen átépítenék a felsővezetéki rendszert és energiaellátást is a vonalon, az állomásokat is beleértve. Korszerűsítenék a már meglévő kiskunfélegyházi és szeged-déli villamos alállomásokat, míg Kisteleken egy új erősáramú szimuláció függvényében kell bontásról vagy korszerűsítésről dönteni.
A mérnöki, műszaki ellenőri közbeszerzés szeptember végén zárulhat le, ám a dokumentumban azt írják, hogy a projekt tervezett időtartama 82 hónap. Ahhoz tehát, hogy 160-nal utazhassunk Szeged és Kiskunfélegyháza között, ideális esetben 7 évet, vagyis 2032 nyaráig kell majd várni. Arról, hogy a vonal átépítésének teljes időszakában szünetelni fog-e a vasúti közlekedés, vagy fennmarad valameddig némi vasúti forgalom, szintén a MÁV-ot kérdeztük – amennyiben válaszolnak, kiegészítjük cikkünket.
Korábban megírtuk, a vonal felújítását mintegy 221 milliárd forintra saccolták előzetesen. A kormány az összeg előteremtéséhez az Európai Befektetési Bankhoz fordult tavaly szeptemberben. Az 1 milliárd eurós hitelkérelmet a bank az őszi ülésen hagyhatja jóvá. Korábban Lázár János egyenesen Magyar Pétert és a Tisza Pártot hibáztatta azért, mert az Európai Beruházási Bank határozatlan időre elhalasztotta döntését a Magyarországnak nyújtandó vasúti fejlesztési hitel ügyében.

Fotó: Bálint András / Szegeder