A gyógyíthatatlan ALS lefolyását lassító terápián dolgoznak a szegedi kutatók
Egy végzetes neurodegeneratív betegség, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kialakulásának hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, és sikerült egy lehetséges terápiás beavatkozási pontot azonosítaniuk – írja az MTI a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet közleménye alapján.
Az ALS egy súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség, amely az egész testet érintő immunrendszeri változásokat okoz. Jellegzetes tünete, hogy az idegek és az izmok közötti kapcsolatok fokozatosan leépülnek, de ennek pontos oka még nem ismert.
A citokinek olyan apró molekulák, amelyek az emberi sejtek közötti kommunikációt segítik. Ezek közé tartoznak a kemokinek is, amelyek bizonyos sejtek mozgását irányítják. A CCL2 nevű kemokin különösen fontos, mert odavonzza az immunsejteket a szervezet egyes területeire, és emiatt szerepet játszik a gyulladásos betegségek kialakulásában és súlyosbodásában.
A szegedi és nemzetközi kutatók ALS-betegek izommintáiban olyan immunsejteket találtak, amelyek már a betegség tünetmentes kezdeti szakaszában is jelen voltak. Ugyanezt a jelenséget két állatkísérletes modellben is kimutatták.
Részletes vizsgálatokkal kiderítették, hogy mindez a CCL2 és a hozzá kapcsolódó CCR2 receptor közötti jelátvitel miatt történik. A CCL2-t nagy mennyiségben termelő sejtek főleg az ideg–izom kapcsolatok köré gyűlnek.
A kutatók szerint, ha a CCL2-t semlegesítő antitesteket közvetlenül a megfelelő helyre juttatják, csökkenthető az immunsejtek felhalmozódása és lassítható az ideg-izom kapcsolatok pusztulása. Ez új lehetőséget adhat a betegség előrehaladásának mérséklésére.
Az ALS az a betegség, amelyben Karsai Dániel is szenvedett. Az alkotmányjogász tavaly szeptemberben, 47 éves korában hunyt el. 2022-ben diagnosztizálták a gyógyíthatatlan betegséggel.
Karsai Dániel tabutémát, az eutanáziát hozott a közbeszédbe, felhívva a figyelmet a méltósággal történő halál lehetőségére. Strasbourgban azért indított pert, hogy hasonlóan gyógyíthatatlan betegek számára is biztosítsák az aktív eutanázia jogát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban szeptember 3-án jogerősen elutasította Karsai fellebbezését, kimondva, hogy a magyar állam nem sértette meg jogait, amikor nem adott lehetőséget az eutanáziára. Az ítélet után Karsai kijelentette, a bíróság gyáva döntést hozott.
Magyarországon az aktív eutanázia tiltott, és a gyógyíthatatlan betegek csupán az életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Karsai küzdelmét több beteg, valamint ellenzéki pártok is támogatták, akik népszavazást kezdeményeztek az eutanáziáról. Azonban a választási bizottság és a Kúria elutasította kérelmeiket.