A közelmúltban hatályon kívül helyezte a Kúria a Szegedi Törvényszék egyik jogerős ítéletét, amely a Szegeden épülő kínai elektromosautó-gyár számára kisajátított földek ügyében született. A döntés értelmében a bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia, miután a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal és a szegedi önkormányzat benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a törvényszéknek nem lett volna lehetősége a tényállást vizsgálnia.

Az ítélet első pillantásra nem egyértelműen rossz a földtulajdonosok számára. Egy a Magyar Narancsnak nyilatkozó jogász szerint azonban „arról van szó, hogy az állam elveszi a magánemberek tulajdonát, és szintén az állam megállapítja, hogy az ilyen eljárásokat nem szabad hosszan elhúzni”. Szerinte ez elég rossz emlékű hozzáállás, és kiveszi a bíróság kezéből a lehetőséget, hogy érdemben, új szempontok alapján vizsgálja a vitás ügyet.

„Amikor mi tárgyaltunk a kisajátítási eljárás során a kormányhivatallal, két frissen végzett fiatal jogász képviselte a hivatalt, érdemben nem szóltak hozzá a tárgyaláshoz. Ott ült a szakértő, neki elmondtuk az érveinket, és ő is csak annyit mondott, fenntartja a szakvéleményének állításait. Ezek az eljárások futószalagon zajlottak, a tulajdonosnak eleve alig volt mozgástere az érdekeinek érvényesítésére. Ez a mozgástér szűkül most tovább. Az összes ügyben ugyanaz a szakértő jár el, nem valószínű, hogy érdemben változtatna a véleményén, ha a bíróság esetleg megsemmisíti a kormányhivatali határozatot és új eljárást kezdeményez egy ügyben” – fogalmazott a jogász a lapnak.

Mint ismert, a Szegedi Törvényszék többszöri elhalasztás után tavaly november 6-án tárgyalta a BYD-gyárhoz kapcsolódó kisajátítási pereket. Az elsőrendű alperes minden esetben a kormányhivatal volt, a másodrendű pedig a szegedi önkormányzat. Bár a perek még folyamatban voltak, valaki közben már elkezdte kivágni a fákat az érintett területek egy részén.

A bíróság a földbirtokosok kritikája miatt új szakértőt bízott meg, aki magasabb értéket állapított meg az eredeti értékbecslésnél. Bár a két perlő gazda által ajánlott összegnél ez kevesebb volt – mindössze a negyede annak, amiért pereltek –, ezt végül elfogadták. A bíróság a kormányhivatal határozatát megváltoztatva így kimondta, hogy az elsőrendű felperest összesen 743 ezer forint kártalanítás illeti meg, így még kapnia kell 319 ezret. A másodrendű felperes kisajátított ingatlana pedig 3 millió 386 ezer forintot ér, így jár még neki 1 millió 481 ezer forint.

A két alperes, a kormányhivatal és a szegedi önkormányzat fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, többek közt azzal az érvvel, hogy a bíróságnak nem lett volna lehetősége a tényállást vizsgálnia. A Kúria ezzel egyetértve az ítéletet hatályon kívül helyezte. A döntés értelmében a Szegedi Törvényszéknek új eljárást kell lefolytatnia.

A Kúria az Alaptörvény 28. cikkére hivatkozva azt mondta ki, hogy a bírósági szakasz nem arra szolgál, hogy a felek újabb bizonyítékokat hozzanak be, hanem hogy a korábban lefolytatott eljárás jogszerűségét ellenőrizze. Ezért a feleknek már a közigazgatási eljárás során kell mindent megtenniük a tényállás tisztázásáért, különben a per elhúzódhat, és kezelhetetlenné válhat: a feleknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a tényállás tisztázva legyen, „különben a bírósági eljárás parttalan és igen hosszadalmas jogvitává válik.” Nyomatékosítják továbbá, hogy „a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazandó”.