Budapest beelőz, ezentúl náluk drágább a vonaljegy

A vonaljegyek, a tízdarabos gyűjtőjegy és az időalapú jegyek ára is változik Budapesten június 1-től – egyes jegyek ezentúl drágábbak lesznek, mint Szegeden.

A Fővárosi Közgyűlés március 26-i ülésén döntött arról, hogy júniustól módosítja több BKK-termék árát. Ennek értelmében június 1-től:

• a vonaljegy ára 450 Ft helyett 500 Ft lesz,
• a járművezetőnél váltott jegy 600 Ft-ról 700 Ft-ra módosul,
• a 10 darabos gyűjtőjegyért 4000 Ft helyett 4500 Ft-ot kell fizetni,
• a 30 perces jegy 530 Ft helyett 600 Ft-ba kerül,
• a 90 perces jegy ára 750 Ft-ról 850 Ft-ra változik,
• a Budapest 24 órás jegy 2500 Ft helyett 2750 Ft-ért lesz kapható.

A szegedi közösségi közlekedést érő gyakori kritika, hogy egyes jegyek még a budapestinél is drágábbak. Az elővételes vonaljegy például 470 forint, a járművezetőnél váltott jegy pedig 650 (a fedélzeti automatából ez csak 550). Ezek mostantól a fővárosban lesznek drágábbak.

A változásban érintett termékek részletes listája a BKK weboldalán található.

A BKK azt mondja, a jegyárak kiigazítása a város fenntartható működésének része: a forint értékének romlása és a jövőbeni fejlesztések forrásigénye szükségessé tette a módosítást az eseti jelleggel használt termékek esetében. A mostani jegyárkorrekció mértéke elmarad az inflációtól, így júniustól Budapesten még mindig csak ugyanannyiba fog kerülni egy vonaljegy, mint a kisebb közlekedési hálózattal rendelkező Debrecenben.

A bérletek ára változatlan marad, a teljesárú havi Budapest-bérlet továbbra is 8950 forintba kerül, amivel a főváros teljes közösségi közlekedési hálózatán korlátlanul utazhatnak a társaság ügyfelei.

Bár most úgy tűnik, Budapest előzte be Szegedet a jegyárak terén, a teljes kép árnyaltabb. Szegeden ugyanis már tavaly elindult egy háromlépcsős áremelési folyamat, amelynek következtében a bérletárak idén elérték a budapesti szintet – sőt, egyes esetekben meg is haladják azt. Míg a Budapest-bérlet 8950 forintot kóstál, a szegedi havi bérlet 9600 forint.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a főváros évente 12 milliárd forintos állami támogatást kap közösségi közlekedésre, míg a vidéki városok, köztük Szeged, gyakorlatilag semmit.

A helyi közlekedési társaság, az SZKT, rendre az inflációval, az utasszám csökkenésével és az állami kompenzáció hiányával indokolja az emeléseket. Eközben Szeged egyre több parkolási zónát is díjfizetés alá von és jegyautomatákba fektet, részben, hogy fedezni tudja a közösségi közlekedés egyre növekvő kiadásait. Így hiába kerül most pár forinttal többe egy vonaljegy Budapesten, hosszabb távon a szegediek sincsenek jobb helyzetben.