Újraképzeltük Szeged legforróbb utcáit – árnyas, magasra nőtt fákkal

A Dorozsmai út befelé a pesti vasút után rögtön

A Feketesas utcai Wagner-palota előtti beugró

Kárász utca a Széchenyi tér felől nézve, pálmafákkal

Egy pillanat, és itt az idei nyár, már a kormány is aszályra készül. A hőségnapokon a szokásosnál is elviselhetetlenebb lesz az élet Szeged csupasz utcáin is. Azokon az utcákon és utakon, ahol kevés a fa, nem igazán van árnyék, és így menedék sem a tűző nap ellen. Ennek apropóján úgy döntöttünk, megnézzük, hogyan zöldítené be a város sivár köztereit a ChatGPT legfrissebb képgeneráló modellje.

Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint a tavaly júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk. A globális felmelegedéssel pedig a hőhullámok hossza, gyakorisága és intenzitása is növekszik.

Szeged külterületén az elmúlt egy év középhőmérséklete jelentősen meghaladja az 1981–2010-es időszak átlagát. A belvárosban még ennél is melegebb volt, ez már Róma, Marseille vagy Szaloniki átlaghőmérséketeihez hasonló.

Ez pedig többek között a városi hősziget-hatás következménye, azaz hogy nagyobb arányban vannak a forróságot magukba szívó felületek – például az aszfalt vagy a térkő –, mint a zöldfelület, amely ezt jelentősen csillapítaná. Emiatt az éjszakák is melegebbek, a minimum hőmérsékletek pedig magasabbak, mint a kevésbé beépített területeken. A térkő és az aszfalt ugyanis éjszaka visszasugározza a napközben elnyelt hőt.

Huszár Mátyás rakpart a Klinikák felé

Victor Hugo utca a Kelemen László utca felé tekintve

A szegedi önkormányzat előtt ismert a probléma, elég csak a villamosmegállókba kihelyezett plakátokra gondolni, amelyeken láthatjuk, milyen drasztikus hőmérséklet-különbség van egy árnyékos és egy napos aszfaltfelület között egy városi parkolóban.

De ez „csak” szemléletformáló kommunikáció, ennél jóval többet ér, hogy amikor közterek felújítására kerül sor, figyelnek a zöld szempontokra is – például az Oskola utca esetében, ahol bár csak az egyik oldalra, de került új fasor, ami korábban nem volt, de a Gutenberg utca is szépen bezöldült a felújítás óta, és ez vár most az ideiglenesen néhány évre hőszigetté visszanyírt Gogol utcára is.

Az egyik legérdekesebb hősziget a Kárász utca és a Klauzál tér, amelyek esetében műemlékvédelmi szempontokkal is magyarázták a kevés zöldfelület jelenlétét és az ültetett fák hiányát – a problémát végül néhány éve napvitorlákkal igyekeztek ellensúlyozni. Mi itt hagyományos városi fák mellett pálmafákkal is megnéztük, hogyan festene Szeged talán legismertebb utcája.

Csekély zöldfelület található a Huszár Mátyás rakparton is, amelyet – egyelőre – elsősorban burkolt felületek és magas volumenű autóforgalom jellemez – itt az árvízvédelem is korlátozza a fásítás lehetőségét. Hasonlóan kevés növényzet található a Feketesas utcában, de a Pick Aréna előtti terület vagy a Cédrus Liget környéke is zöldítésre szorulna, ezeket is elképzeltük. Persze a valóságban a rakparton és a Felső Tisza-parton nem lehetne fa a védmű mellett közvetlenül, a növény gyökérzetének mozgása ugyanis károkat okozhat abban.

Pick Aréna, Felső Tisza-part

Kárász utca a Széchenyi tér felől nézve

Feketesas utca a Reök-palota ablakából

Bár a ChatGPT képgeneráló rendszere távolról sem hibátlan – olykor a valóság törvényeit meghazudtoló elemeket illeszt a képekbe, vagy pontatlanul értelmezi a helyszínek arányait –, a generált látványtervek még így is képesek érzékletesen bemutatni, mennyivel élhetőbbé válhatna egy városi közterület a megfelelő zöldítés révén.

A modell működése úgynevezett neurális hálózatokra épül, amelyek több milliárd kép- és szövegpáron tanulták meg, hogyan nézhet ki a világ. Amikor a rendszer utasítást kap – például hogy jelenítsen meg egy szegedi utcát, de ezúttal kopárság helyett tizetöt éve ültetett platánfákkal szegélyezve –, a rendszer nem egyetlen meglévő képet módosít, hanem az eddigi tudása alapján pixelről pixelre újraalkot egy teljes jelenetet. Olyan ez, mintha több ezer fotós emlékeit ötvözve próbálna elképzelni egy új valóságot – hol pontosabban, hol elnagyoltabban.

Ez a technológia nem helyettesíti az építészeket, várostervezőket vagy klímaszakértőket, de képes segíteni abban, hogy egy-egy ötlet gyorsan vizuális formát öltsön. Ez különösen hasznos akkor, amikor nehezen megfogható problémák – mint a hősziget-hatás vagy a városi élhetőség – kapcsán szeretnénk érzékeltetni: hogyan nézne ki ugyanaz az utca, ha nem csak a forróság és az aszfalt uralná, hanem a lombkoronák is helyet kapnának.

Bakay Nándor utca, jobbra a Cédrus Liget lakópark

A Horváth Mihály utcai Generali-palota