SZTE-tanulmány: Szeged belvárosa olyan forró, mint Róma vagy Marseille

Szeged külterületén az elmúlt egy év középhőmérséklete jelentősen meghaladja az 1981–2010-es időszak átlagát, derült ki az SZTE egyik tanulmányából. A belvárosban még ennél is melegebb volt, ez már Róma, Marseille vagy Szaloniki átlaghőmérséketeihez hasonló.

Az elmúlt 13 hónap a mérések kezdete óta a legmelegebb volt globálisan. Ez az extrém meleg hazánkban is megfigyelhető. Az egyetem és a HungaroMet együttműködésének köszönhetően 1998 óta Szegeden nemcsak a külterületen, hanem a belvárosban, az SZTE Egyetem utcai épületének tetején és udvarán is zajlanak mérések, ami alapján vizsgálható a klímaváltozás és a városklíma együttes hatása.

„A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év – 2023 júliusa és 2024 júniusa között – középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981–2010-es időszak átlagát, a 11,5 °C-ot. A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt.

Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki”

– mondta Gál Tamás, az MTA doktora, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezetője, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke az egyetemi hírportálnak.

Szegeden a külterületen mért értékek is jelentősen emelkedtek, ami az éghajlatváltozás közvetlen hatását mutatja, amit pedig a városi klímamódosító hatás tovább fokoz Szeged belvárosában. Az SZTE oktatója szerint a klímaváltozás okaival kapcsolatban szilárd szakmai konszenzus van, amit megerősít az is, hogy a témával foglalkozó referált publikációk több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy „a klímaváltozás oka az emberi tevékenység hatására megnövekedett üvegházhatású gázok légköri koncentrációja”.

A mesterséges intelligencia (MI) a klímakutatásban és a városklíma kutatásban is jelentős szerepet játszik, hasonlóan a Szegeden folyó vizsgálatokhoz. A kutatók így hatalmas mennyiségű adatot elemezhetnek, például műholdképeket, hőmérsékleti adatokat és légszennyezettségi méréseket. Ez lehetővé teszi a városi hősziget hatásának, a csapadék eloszlásának vagy a légszennyezés terjedésének pontosabb, illetve sok esetben jóval gyorsabb modellezését.