A HungaroMet városokra elérhető adatsorai alapján, az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk, szól Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése, mely a Másfélfokon jelent meg.

A globális felmelegedéssel a hőhullámok hossza, gyakorisága és intenzitása is növekszik. Ezt például a napi átlaghőmérséklet alapján kifejezett hőhullámokkal tudják jellemezni, mivel ez függ össze statisztikailag leginkább a többlethalálozással az írás szerint. Az országon belül a nagyfokú hőstressz, amikor még éjszaka sincs számottevő enyhülés, nem meglepő módon leginkább Budapestet és az Alföld déli-délkeleti részét érinti.

A két szakember elsősorban hosszú, a 20. század elejéig visszatekintő, minden hibától megszűrt állomási adatsorokat elemezte, melyek közül Budapest, Szeged és Túrkeve adatai elérhetőek mindenki számára a HungaroMet adatbázisából. Mivel Budapestre az első 10-ben csak egyetlen (az 1950-es) hőhullám szerepelt a ’90-es évek előtti időszakból, ezért 1991-től mutatják be az eredményeket.

Az országos átlag helyett az állomásokra bemutatott eredmények jobban érzékeltetik a hőség valódi megjelenését, hiszen az eddigi legmelegebb nyáron, 2022-ben a 4 napos országos átlagérték mellett a Délkelet-Alföldön például háromszor annyit, 12 hőhullámos napot észleltek. Egy hőhullámnál egészségügyileg fontos, hogy milyen hosszan kell azt elviselnünk, hiszen

egy 29 fokos átlaghőmérsékletű időszakot könnyebb kibírni 3 napig, mint egy 28 fokosat 9 napig,

miközben az előzőben 6 °C a hőösszeg, az utóbbiban 9 °C. Az adatok szerint Budapesten sosem volt még olyan hosszú hőhullám, mint amit idén július 7-től kezdődően éltünk át. Ugyan korábban kissé melegebb volt a fővárosban, de ezen hőhullámok intenzitása nem volt olyan erős, mint idén. Az 1994-es hőhullám majdnem ilyen sokáig tartott, de az közel sem volt olyan intenzív, mint az idei.

A déli-délkeleti országrészben is hasonló a helyzet, Kelebián – mivel az idei hőhullám főleg Szerbia felé terjedt ki – toronymagasan az idei hőhullám vezet minden szempontból: a leghosszabb volt, a legmagasabb hőmérsékletet is ekkor mérték, és az intenzitása is a legerősebb volt. Az elemzés megállapítása szerint 

egyáltalán nem igaz, hogy régen is hasonló volt a hőhullámok előfordulása.

Nagy bizonyossággal állítja a tanulmány, hogy az emberi tevékenység okolható a hőhullámok gyakoriságának jelentős hazai növekedéséért. A modellek szerint hazánkban tízszer több hőstresszes napra kell számítanunk, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a globális kibocsátások. A tét az, hogy maradnak-e egyáltalán, és ha igen, mekkora számban, hőstressz-mentes napok júliusban a jövőben, írják.