A füstölés szennyezi a levegőt, de ez a kiskerttulajdonosok legjobb megoldása

„A fagykár elleni védelem akkora jelentőségű, hogy a gyümölcstermesztők körében már a művelési technológia része kell, hogy legyen. A füstölés a legszennyezőbb, ugyanakkor kiskerti körülmények között a legkönnyebben elérhető módszer” – válaszolta megkeresésünkre Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense. 

A szakértőt azért kerestük meg, mert a múlt héten több szegedi városrész lakói is szokatlanul erős füstről számoltak be. Kizárható, hogy a tartós füstszagot tűzeset vagy gyári tevékenység okozta, a katasztrófavédelmet tévesen riasztották, a Pick pedig a Szegedernek nyilatkozva cáfolta, hogy tőlük jönne a füst. Többen a fűtésre gyanakodtak, ám Hupuczi megerősítette, hogy a múlt héten a fagykár komoly problémát jelentett, amely ellen a legkézenfekvőbb védekezés a füstölés. 

Az egyik legveszélyeztetettebb növény a barack. Ennek a gyümölcsfának ugyanis alacsony a bázishőmérséklete, ami azt jelenti, hogy nem kell nagyon meleg időnek lennie ahhoz, hogy elinduljanak a fontos életfolyamatai. A barackfák tehát kisebb felmelegedés hatására is virágokat hoznak, amelyek aztán lefagyhatnak, amikor újra 0 fok alá csökken a hőmérséklet, magyarázta Hupuczi. 

Az alacsony léghőmérséklet ellen többféleképpen is lehet védekezni: ilyen a füstölés, a fűtés paraffingyertyák vagy hősugárzók használatával, a szélgépes légkeverés és a fagyvédelmi öntözés. „Ezekről a beavatkozásokról tudni kell, hogy akkor hatékonyak, ha a fagy beállta előtt már elkezdik a védekezést és addig fenntartják ezt, amíg a hőmérő nem kúszik a kritikus érték fölé” – tisztázta a szakértő. 

Ezek az eljárások is csak néhány fokig működnek. Füstöléssel -4 Celsius fok alatt jellemzően már nem lesz hatékony a védekezés, légkeverés esetén is hasonló a helyzet. Az öntözéses védelem tovább bírja, ez a módszer akár még -6 Celsius fok esetén is jól működhet. 

„Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy míg füstölni és paraffingyertyával melegíteni mindenki tud, addig a szélgépes légkeverés és a fagyvédelmi öntözés nem a kiskertek technológiája.”

A légkeveréshez szükséges szélgép ugyanis többe kerül, mint az esetleges fagykár vesztesége a sárgabarack esetében. „Ha általánosságban nézzük, akkor a fagyvédelmi öntözés a legkevésbé károkozó” – véli a szakértő, de hozzáteszi, hogy ez csak nagyüzemi berendezésekkel megoldható. A kerti slag nem alkalmas fagyvédelmi öntözésre, erre esőztető öntözőrendszert használnak, ahol nem egyszerre sok vizet juttatnak a gyümölcsfák ágaira, hanem csak keveset, de hosszú időn keresztül. 

Így Hupuczi a kiskertek számára a 8–10, maximum 12 órás égési idejű paraffingyertyák használatát javasolja, amelyek kevésbé környezetszennyezőek, mint a füstölés, de nem olyan költségesek, mint a nagyüzemi használatra alkalmas berendezések. 

Jó hír viszont, hogy vége a fagyos éjszakáknak: az Időkép előrejelzése szerint az elkövetkezendő napokban borús, esős, szeles, idő lesz, de már nem csökken 4 fok alá a hőmérséklet.