A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy interdiszciplináris – tudományterületeken átívelő – munkacsoportot hoztak létre, hogy elemezzék az éghajlatváltozás kockázatait és annak vízgazdálkodási, biodiverzitási és egészségügyi hatásait – írja az Index. A kutatócsoport célja, hogy releváns tudományos adatokkal segítse a döntéshozókat és a lakosságot.

„A szegedi mérések azt mutatják, hogy a belvárosban az átlaghőmérséklet már a délmediterrán városokéval – mint Róma, Marseille vagy Szaloniki – vetekszik” – mondta az Indexnek Gál Tamás, az SZTE Légkör- és Téradattudomány Tanszékének vezetője. A szakember szerint ez a tendencia a Kárpát-medence más településein is érezhető lesz, különösen Budapesten.

A kutatások rámutatnak, hogy az évszázad végére a Kárpát-medence déli részén a hűtési energiaigény eléri a fűtési energiaigény szintjét, ami jelentős változásokat vetít elő Gál szerint, aki az SZTE-n belüli Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport célja a tudományközi, interdiszciplináris együttműködés elősegítése, amely lehetőséget ad a klímaváltozás alkalmazkodási és megelőzési stratégiáinak kidolgozására.

A kutatások során a kockázatok elemzésére, a vízgazdálkodási és egészségügyi kérdésekre helyezik a hangsúlyt. A kutatócsoport több hazai és külföldi intézménnyel tervez együttműködést, miközben jelenleg az egyetemen belüli kutatók azonosítása, a szinergiák feltárása és a potenciális kutatási témák meghatározása folyik.

„A cél tehát nem más, mint olyan kutatócsoportot szervezni az egyetemen belül, amely nemzetközi szinten is releváns válaszokat tud adni a klímaváltozással kapcsolatos nyitott kutatási kérdésekre, valamint információkat tud szolgáltatni a döntéshozóknak, a lakosságnak és más érintetteknek” – fogalmazott Gál Tamás.

A klímaváltozás nemcsak károkat okozhat, hanem lehetőségeket is rejt magában. A sarkvidékért folytatott világpolitikai verseny is azt mutatja, hogy a jégolvadás nyomán új nyersanyagforrások és hajózási útvonalak válhatnak elérhetővé. „Arra, hogy a megnyíló lehetőségek vagy a fokozódó klímaváltozáshoz kötődő károk lesznek jelentősebbek, csak egy interdiszciplináris szemléletmódú vizsgálattal lehet pontos választ adni” – mondta az MTA doktora. Az SZTE-n már folynak ilyen kutatások, például az e-üzemanyagokkal kapcsolatban.

„Fontos a szemléletváltás mind a vízgazdálkodás, mind a mezőgazdaság területén” – hangsúlyozta a kutató. Az egyre inkább elsivatagosodó Duna–Tisza közén a csapadékvíz-visszatartás és -beszivárogtatás jelenthet megoldást. Az is érdekes kérdés, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárás és a súlyos aszályok milyen társadalmi változásokat okoznak az említett térségben.