100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Január 1. és július 31. között 218,7 millió köbméterrel több víz érkezett Magyarországra a folyón és mellékvízfolyásain, mint amennyi elhagyta az országot – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).
A vízügyi szakemberek számításai szerint az év első hét hónapjában összesen 6534,2 millió köbméter víz folyt be az országba a Tisza hazai vízgyűjtő területére, míg 6315,5 millió köbméter távozott, így a mérleg 218,7 millió köbméteres többletet mutat. Összehasonlításképpen a Kötivizig megjegyezte: a Tisza-tó teljes víztérfogata emelt nyári vízszint mellett mintegy 253 millió köbméter, amelyből 132 millió köbméter hasznosítható.
A vízmérleg alakulása hónapról hónapra változott. Januárban, májusban, júniusban és júliusban pozitív volt az egyenleg, vagyis több víz érkezett az országba, mint amennyi távozott. Februárban, márciusban és áprilisban ugyanakkor fordított volt a helyzet.
A számítások a Magyarországra belépő vízhozammérő állomások napi, reggel 7 órás adataira épültek. A vizsgálatba a Tisza mellett többek között a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Sajó, a Hernád, a Maros, valamint a Körösök és a Berettyó vízhozamát is bevonták. A Borzsa nem szerepel a vízmérlegben, mert arról nem áll rendelkezésre megfelelő vízhozam-adat.
A Kötivizig azt is közölte, hogy 2026-ban július végéig a Tisza magyarországi részvízgyűjtő területére átlagosan 195,2 milliméter csapadék hullott, ami megközelítőleg 9,05 köbkilométer vízmennyiségnek felel meg. Ebből – az evapotranszspiráció figyelembevételével – körülbelül 0,1 köbkilométer maradt a területen, illetve szivárgott be a talajba.
A pozitív vízmérleg kialakulásában a szakemberek szerint jelentős szerepet játszott a Tisza–Körös-völgyi Koordinált Vízkészletgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) működése. A rendszer célja, hogy összehangolt vízkormányzással pótolja a vízhiányos térségek vízkészletét, és mérsékelje az Alföldre jellemző hidrometeorológiai szélsőségek hatásait.
A TIKEVIR öt vármegyét – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád és Békés – érint. Működésének meghatározó elemei a Keleti- és a Nagykunsági-főcsatorna, míg a vízkészlet szabályozásában a tiszalöki és a kiskörei vízlépcső játszik kulcsszerepet.
