A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium közölte, hogy nem lépett életbe országos elsőfokú vízkorlátozás, mivel a víziközmű-szolgáltatás korlátozásáról minden településnek saját hatáskörben kell döntenie. A tárca egyúttal elnézést kért, amiért korábbi közleménye félreértésre adhatott okot.

A minisztérium még múlt hét szombaton azt közölte, hogy „Szükségessé vált az ország minden településén (legalább) az I. fokú vízkorlátozás”, amit a hidrometeorológiai előrejelzésekkel, a víziközmű-rendszerek aktuális üzemeltetési körülményeivel és az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartásával indokolt. A közlemény ugyanakkor nem tért ki arra, hogy ennek mi a jogi alapja.

A 24.hu kérdésére a minisztérium azt válaszolta, hogy „a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a közműves vízszolgáltatás korlátozásáról minden településnek magának kell döntenie. Ezért országosan nem lépett életbe I. fokú vízkorlátozás.” A tárca hozzátette, hogy a napokban megfogalmazott felhívás csupán javaslat volt az önkormányzatok számára a III. fokú hőségriasztás és a rendkívüli aszályvédelmi készültség miatt.

A minisztérium szerint „a jelenlegi hidrometeorológiai előrejelzések, a víziközmű-rendszerek aktuális üzemeltetési körülményei, valamint az ellátásbiztonság hosszú távon történő fenntartásának érdeke ugyanis az ország minden településén takarékosságot követel meg, ezzel is elősegítve a tudatos ivóvízhasználatot”. Egyúttal közölték: „A kormanyhivatalok.hu korábbi híradása félreértésre adhatott okot, ami miatt elnézést kérünk”, majd törölték a korábbi közleményt a kormány honlapjáról.

A félreérthető közlemény a fővárosban a mindennapokban is zavart okozott. A 444.hu szerint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze hétfőn az ATV-ben arról beszélt: a rendőrség lakossági bejelentések nyomán kereste meg őket, mert a hétvégén többen locsolást láttak a Margitszigeten. Emellett több társasházban is vita alakult ki az automata öntözőrendszerek működtetéséről.

A 444 a fővárost, a kormányzatot és a rendőrséget is megkereste. A lap szerint a jogi helyzet valóban az, hogy a vízkorlátozás önkormányzati hatáskör, amit egy neve elhallgatását kérő, kormányközeli forrás is megerősített. Eszerint a minisztérium és a kormányhivatal jó szándékkal, de hatáskörén túl kommunikálta a vízfogyasztás csökkentésére vonatkozó szándékot, miközben Budapesten továbbra sem rendeltek el hivatalos vízkorlátozást.

A cikk szerint ugyanakkor minden érintett egyetért abban, hogy indokolt az önkéntes víztakarékosság: az ország egyes térségeiben – köztük Budapest agglomerációjában – már komoly ivóvízellátási problémák jelentkeztek. Dunabogdányban kiugró vízfogyasztást mértek, Szentendre Pismány városrészében pedig átmenetileg a vízszolgáltatás is megszűnt. A Pilis-medencében korábban 14 településen rendeltek el elsőfokú vízkorlátozást.

A nehezen pótolható közterületi és kerti növényzetet azonban nem célszerű kiszáradni hagyni. A Főkert gyakorlata alapján Karácsony Gergely főpolgármester azt írta: „A növényi kultúrák szerint is fontos a sorrend: az öntözésben a fiatal fáknak, a jövő árnyékainak kell elsőbbséget biztosítani. Őket követik a frissen telepített cserjék, valamint az évelő- és rózsaágyások. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul: elsősorban az életben tartás és a talajélet fenntartása a feladat. Persze minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége.”