100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, márcus 14-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Épp gyönyörű tavaszi idő van, így idilli környezetben, fiatal futók, babakocsit toló szülők, pihenő nyugdíjasok, vadkacsák és teknősök társaságában számolok be nektek arról, hogy mennyi fontos és érdekes hír és sztori jelent meg a Szegederen március 7. és 13. között.
Beszélünk a schengeni nyitás hatásairól, előkerül egy tabutéma, bemutatom Ali Asadot, a Szentesen élő pakisztáni férfit, és elmesélem, hogy nyolc év után Szegedre jött Orbán Viktor miniszterelnök, de lemaradtunk róla.
1. Orbán Viktor a Vörösmarty utcában
Pénteken Szegedre látogatott Orbán Viktor miniszterelnök – 2017 óta először, és számunkra éppolyan váratlanul, mint tavaly, amikor a makói Hagymatikum átadásán bukkant fel. Most is hasonló célból érkezett vármegyénkbe, csak nem egy fürdőt adott át, hanem a fideszes hátszéllel megerősített Mathias Corvinus Collegium új központját, ami egy korábban ide tervezett tudósképző akadémia kollégiuma helyett költözött be az egykori Bartók Béla Művelődési Központ épületébe.
Bár a fenti eseményre a szabad sajtót nem hívták el, ezért a miniszterelnök látogatásáról nem tudtunk beszámolni olvasóinknak, pár nappal később Legény Dániel és Szűcs Dániel kollégáim körbenéztek az új épületben, amely a homlokzatra felszerelt fényekkel már kívülről is látványos a Vörösmarty utcán. A belső dizájn letisztult, az alapvetően modern bútorzat jól mutat a korhű elemekkel. A fő árnyalat a fehér, melyet a rézszínű csillárok mellett az MCC-dizájnra jellemző sárgás–kékes színű bútorok törnek meg néhol.
2. Pakisztán legnagyobb városából Szentesre
Alaposan cáfolja a sztereotípiákat Ali Asad több kontinensen átívelő története. A Pakisztán legnagyobb városából, Karacsiból érkezett, Szentesen élő férfit az utazós YouTube-csatornája által fedeztük fel, és el is látogattunk az alföldi kisvárosba, hogy beszélgessünk vele.
Mint kiderült, Ali egyáltalán nem tapasztalt rasszizmust a településen, amit igazán megszeretett a természetközelisége, nyugodtsága miatt. A nyelvi akadályokat leküzdve barátokat is szerzett a helyi parkban, és az örök optimista utazónak még az sem szegte kedvét, hogy a fizetése éppen csak elég a megélhetésre.
3. Román, magyar, két jó barát?
„Alapvetően a nagy, forgalmas határátkelőkön békeidőben félórás várakozással át lehetett jutni. Az ünnepek környékén viszont teljesen más a helyzet. Amikor közel 4–5 millió román állampolgár hazaindult különböző országokból, az rettenetes volt. Ilyenkor 4–5 órás várakozások is gyakran voltak” – mondta Mátó Gábor kollégámnak egy kereskedő, aki már három éve heti rendszerességgel kel át a magyar–román határon.
Gábor több ingázóval is beszélgetett, akik arra számítanak, hogy többé nem kell ilyen hosszú várakozási idővel számolniuk: év elején ugyanis megnyílt a schengeni határ Románia és Magyarország között. Ez „egy jó kezdet, hogy a két ország jobban összebarátkozzon”, mondta az egyik megszólaló, és még a gazdaságnak is jót tesz, mert fellendíti a turizmust és a munkaerőpiacot is a két ország között.
4. 27 milliárdból épül a szegedi BYD-elkerülő
A Magyar Közlönyből derült ki, hogy a dorozsmai 502-es elkerülőút folytatásaként tervezett útra, amely a kínai BYD szegedi gyárát délről kerülné el, legfeljebb 27 milliárd forintot irányoz elő a kormány. Ez már a kivitelezésre szánt összeg, a tervezést 248 millió forintból végezték.
Ez az út köti majd össze a Sándorfalvi utat (4519-es) a most részben négysávosítás alatt álló 5-ös főúttal, vagyis az M43-as autópályával párhuzamosan egy új elkerülője lesz Szegednek, béketelepi szakaszán erdősávval. A 6,8 kilométeres új út a BYD alatt fog végigmenni, és annak főbejáratához csatlakozik majd egy körforgalommal.
5. Statisztikák a pornóról: mindenhol nézik, a covid óta egyre többen
A pornó az internet 12 százalékát teszi ki, és a negyedik leggyakoribb ok, amiért interneteznek az emberek. A covid 30 százalékos tartós növekedést hozott a PornHub lejátszásaiban, de a pornográf tartalmakat valójában mindig is nézték, mindenhol nézik, és sokan nézik, főleg a férfiak és a fiatalok.
Persze nem mindegy, hogy mit értünk pornó alatt, és a statisztikák készítését is megnehezíti pár tényező, Indiában például a nőket meg sem kérdezik a fogyasztással kapcsolatos szokásaikról. Az viszont nem kérdés, hogy fontos beszélni a pornóról, főleg a “pornónagyhatalomnak” számító Magyarországon.
Somos Péter kollégám alaposan körbejárta a témát tudósításában, amely számos érdekes kérdésre választ ad. Káros-e a pornó? Miért nem ismert a pontos mennyisége? Melyik az az ország, ahol a nők nézik többen? A rasszisták vajon néznek olyan pornót, amelyben az általuk nem kedvelt etnikum is szerepel? A pornó hajlamosít a tárgyiasításra, vagy a tárgyiasításra hajlamosak azok, akik pornót néznek?
A hét képe
A héten tartottak sajtótájékoztatót a Dóm téri régészeti ásatásról, amelyre Ocskó Ferenc kollégám ment ki fotózni. De ahogy a legjobb mondatok is sokszor a felvétel leállítása után hangoznak el, így van ez a képekkel is: Feri már épp köszönt el, amikor észrevett egy megörökítendő jelenetet.
„Kijöttünk a lezárt részről, de a munkások még nem zárták vissza a kordont, és egy járókelő kihasználta az alkalmat: belesett a területre” – idézte fel a szerdai történést. Bár a képen nem igazán látszik, mi van a kordon mögött, a leskelődő nő látványa könnyen kíváncsivá tehet másokat is, legyen szó a háttérben ácsorgó kerékpárosról, vagy éppen a hírlevél olvasóiról – cikkünk érkezik is hamarosan arról, mire leltek a régészek a Dóm tér macskakövei alatt.
Ezek történtek még
- Szörnyű járványok pusztítják a haszonállatainkat, a patások és a madarak sincsenek biztonságban, de a Vadasparknak egyelőre nem kellett bezárnia
- Már így is van egy csomó rekortánpálya a városban, de őszre lesz még egy: felújítják az alsóvárosi sportpályát
- Kiemelhetik a szovjet tankot a Tiszából? Egy ideig még nem, pont rosszkor jött az eső, de jogi, szakmai, kegyeleti, biztonsági és tűzszerészeti akadályai is lehetnek a műveletnek
- Másodfokon megváltoztatták a szeptemberi ítéletet, így nem kaphat azonnali jogvédelmet a Wesley fenntartója
- A sajtószabadság és a civil szervezetek védelmében felmatricázta a szegedi Fidesz-irodát a Momentum
- Egyelőre az állomány felén, azaz hat vasútvillamoson van sárga matrica, március végére mindegyik besárgul, ígéri a MÁV
- Innen is eredeztethető Szeged európai elköteleződése, mondta Botka a 146 éve történt nagy árvízről, amelynek kerek évfordulójára digitalizálni fogják a korabeli térképeket és iratokat
- Egy csomó hasznos kutatás van az SZTE-n, többek között az űrszemétről, a sertésbetegségekről, a chatbotok gondolkodásáról és a terméshozam előrejelzéséről
- Vasárnap szimpátiatüntetés lesz a szerb egyetemisták mellett Szegeden
Így tudod a Szegedernek adni adód 1%-át
Az 1% felajánlása egyszerűbb, mint gondolnánk, az egész folyamat kb. 5 percbe telik. Az alábbi útmutató segítséget nyújthat.
1. Belépés a Digitális Állampolgár appal, vagy az Ügyfélkapu+-szal az eszja.nav.gov.hu-ra.
2. Az 1+1%-os nyilatkozat nevű ablakocskában kattints a Nyilatkozom gombra.
3. Saját adatok kitöltése Az adózó neve résznél.
4. A kereső segítségével keresés a Szegeder.hu Alapítványra, majd kiválasztás.
5. Alul kattints a Tovább a beadáshoz gombra.
6. A következő oldalon alul a Beadás gombra kattintva már kész is vagy – köszönjük!
A Szegeder számára ez óriási lehetőséget jelent, hogy még nagyobb lendülettel haladjunk tovább, és egy fenntarthatóbb, mélyrehatóbb, innovatívabb és látványosabb újsággal gazdagítsuk Szeged hétköznapjait.
