Megtisztították a galambürüléktől a Belvárosi hidat, miután elromlott a galambriasztó

A belvárosi híd tisztán tartása folyamatos kihívást jelent, hiszen a galambok napi szinten jelentős szennyeződést hagynak maguk után. Ez extra terhet ró csapatunkra, de számunkra a város lakóinak kényelme és a tiszta környezet megteremtése mindig elsődleges cél” – írta csütörtökön a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Facebook-oldalán.

A Szegeder több olvasója is jelezte az elmúlt hetekben, hogy teljesen „lebombázták” a galambok a Belvárosi hidat, gyalog szinte lehetetlen volt undor nélkül átkelni a Tisza másik partjára. Na meg az a veszély is ott volt, hogy valaki épp a munkába sietve kap egyet a nyakába. Akkor kerestük is az illetékeseket, hogy mi az oka a szokatlanul sok ürüléknek, illetve mikor fogják letakarítani a hidat, ám nem kaptunk választ.

A Délmagyarországnak nemrég Makrai László, az önkormányzati közterületeket tisztán tartó cég ügyvezetője árulta el, hogy azért ilyen galambszaros a híd, mert 2024 év végén elromlott a galambriasztó rendszer a tiszai átkelő felső ívén. „Ez egy nagyon finom háló, ami rá van ragasztva a híd legfelső pillérére. Szokás szerint öngyilkosjelöltek másznak fel rá és rongálják meg a rendszert” – mondta.

Makrai szerint mivel ez egy vékony háló, amelyben mikrofeszültség van, ilyen esős, téli időjárási körülmények között lehetetlen megragasztani. Páramentes viszonyok szükségesek hozzá, ami a Tisza fölött igen nehezen megvalósítható, magyarázta a lapnak az ügyvezető azt, miért piszkítják továbbra is tömegével galambok a hidat.

Abban bíznak, hogy márciusban, ha enyhül az idő meg tudják majd ragasztani a galambriasztó hálót, addig marad a nagynyomású vízsugár, amivel rendszeresen mossák a járdát és a könyöklőt. Az ügyvezető szerint minden évben többször előfordul, hogy felmásznak egyesek a hídra és észrevétlenül is tönkreteszik a galambriasztó hálót.

Fotó: SZKHT / Facebook

A savas hatású galambürülék Szeged más pontján is gondot jelent, mivel hosszú távon károsíthatja a kő- és fémfelületeket, illetve festéseket. Nemrég írtuk meg, hogy a város egyik legikonikusabb helyszínén, a Dóm téri árkádsoroknál található mellszobrokat borította madárürülék, és a fal mentén sem volt tisztának nevezhető a járda, és ez szintén nem újkeletű probléma.

Akkor Makrai László elárulta lapunknak, az önkormányzathoz csak maguk a szobrok tartoznak, amiket évente ötször legalább letisztítanak. A környező fal- és járdafelület már az egyetem, illetve az egyház tulajdonát képezik, akik szintén rendszereresen takarítanak, akár hetente. A műemléki környezetben nem könnyű a védekezés az esztétikai megkötések miatt, de a hálók mellett tüskéket és ultrahangos eszközöket is alkalmaznak helyenként a szárnyas patkányoknak is becézett állatok megtelepedése ellen.

A népes galambpopuláció a szegedi belváros visszatérő problémája. A galambok területhű madarak, és hajlamosak ugyanazon helyre visszatérni, különösen akkor, ha ott már korábban sikeresen fészkeltek vagy táplálkoztak. 2023 decemberében például a Burger-házon jelentek meg nagy számban, de egy későbbi látogatásunk során feltűnt, hogy a Milkó-palota költséges felújításra váró tetőterét is kiszemelték maguknak. A madárürülék azon kívül, hogy rondítja a városképet, higiéniai kockázatokat is jelent, ezért kulcsfontosságú, hogy foglalkozzunk a problémával.