1974 óta, vagyis pont 50 éve áll a Sejtosztódás nevet viselő, krómacél térplasztika az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK) előtti parkban. A Temesvári körúton lévő sejtformát 540 egyméretű krómacél csonka gúlából állították össze precíz mérnöki pontossággal, írja Tóth Attila Szeged szobrai és muráliái című művében.

A készítő nem más, mint Józsa Bálint Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár. Meghívásos pályázat nyerteseként kapta annak idején a feladatot az épületegyüttes jelölését, díszítését megoldó, jelképes tartalmakat közvetítő plasztika kivitelezésére. Nem meglepő, hogy egy sejtalakot választott, az SZBK a hazai biológiai kutatások fellegvára, néhány évet a Nobel-díjas Karikó Katalin is dolgozott itt, mígnem „elbocsátották”.

A szeged.hu azt írja, az egyébként hétemeletes épület oldalára, a körút felől egy új logó kerül majd, vélhetően a május 30–31-i Straub-napokon fogják felhelyezni. A logót Józsa Bálint régi alkotása alapján az Ybl-díjas Vesmás Péter tervezte meg. A központ falán, több mint tíz méter magasságban készítik elő a helyét, ahová daruval emelik majd fel.

Az SZBK alapkőletétele 1968-ban történt, 1971-ben részben el is készült, ám egészen 1973. október 11-ig kellett várni a teljes avatásra. Az intézmény szellemi atyja, az MTA akkori alelnöke, az első főigazgató, a Biokémiai Intézet vezetője Straub F. Brunó akadémikus volt. Róla kiderült, egykori tanáráról, Szent-Györgyi Albertről írt a legbelsőbb, személyiségét is érintő jelentéseket.